Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

XII. Tzikkely. Az Orvosi Plánták munkái az ember testébenn

verm bevett ital utánn tsak hamar gyűlt vizellet, sok, vízszínű, nem tsípűs, és azt a hójagbann soká lehet tartóztatni, ha felettébb meg nem gyűlt: de mennél több idővel gyűl a’ vizellet az étel utánn; annál kevesebb, színesebb, büdös- sebb, tsípősebb, és a’ hójagbann nehezenn lehet tartóztatni. A’ betegségekbenn, mivel a vérnek forgása és alkotó részei megzavarodnak, az abból elválasztott vizellet is külömböző minéműségű, és annak megnézéséből, a’ tanúit Orvosok, a’ be- tegségnek mibenn létét megtudják ítélni.

A’ vérbenn felesleg való nedvességeknek, és romló félenn lévő részeknek kitakarítására a’ természetnek ez a’ két fő útja van: a’ bőrönn való gőzölgés vagy ízzadás, és a’ Vizellet; és ezek úgy vágynak egymással, hogy ha a’ gőzölgés vagy ízzadás nagy, a’ vizellet kevesedik; ha pedig a’ vizellet bőv mértékbenn vagyon, azzal a gőzölgés szenved fogyatkozást. Tapasztalni lehet, hogy mikor valakire a vizellés rá érik, és kénte- len tartóztatni: izzadni kezd belé, és megesik, hogy iljenkor a’ vizellet a’ hójagból viszszaszívód- vánn, az ízzadás útjánn gőzölög ki, és a’ vizel- lésre való erőltetés megszűnik. A’- nyári munkás , ha sok vizet iszik is, de izzad a’ munkábann; a vizellet az italhoz képest igen kevés.

Ha a’ gőzölgés szűk, és gyakorta megreked, és a’ mellett a’ vesék elgyengülnek és nem győzik a’ vért a’ sok nedvességektől megszabadítani: tehát a’ vérnek vize lassanként a’ bőr alá, és a' belső részeknek üregeibe vészi magát, és származik belőle az esmeretes Vízibetegség; meljnek gyógyítására legjobb, ha a szabad gőzölgést, és bővséges vizellést helyre lehet állítani.

A Vizellethajtó Szerek. 87