Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
XII. Tzikkely. Az Orvosi Plánták munkái az ember testébenn
A Gozöltető és izzasztó Szerek. 85 5á. Ezekből kitettzik, hogy felette sok lehet, és van is ólján szer, a’ mi ide tartozik; iljenek p. o. többnyire minden savanyú, vagy sós ízű plánták, gyümölcsök, és egyebek., Tsaknem mindenkor igyekezni kell azonn, hogy a' test gőzölgése szabad legyen : vágynak mmdazáltal ólján környüláilások , meljekbenn azt tselekedni, és kivált az. izzadást indítani nem jó. P. o. mikor a betegség még nőtönn nő, és az ^Életerő a' betegség matériáját még ki nem főzte, a’ vértől való elválasztásra még el nem készítette; a’ melj megtelteik abból, hogy ha a' be.teg izzad, még inkább elbádgyad utánna, mivel az által nem az ártalmas, hanem a’ hasznos nedvesség ment ki a’ vérből., Mikor pedig a’ beteg izzadni kezd, és az ízzadás könnyebbúlésére van: az annak jele, hogy fordnl a’ beteg, és ezt az izzadást segíteni kell, legalább arra vigyázni, hogy a! természet ebbenn a’ jó.ltévő. munkájábann ne akadályoztatódjon„_ A’ száraz betegségbenn lévőknek vágynak éjttzakai bádjaszíó ízzadásaik; iljeneket hagynak magok utánn némelj hideglelések is: ezek ellen jó orvosság a’ ’Sálya, herbaté hidegenn, vagy az ólján égettbor, mely.benn .'sálya levél eggy vagy két nap ázott* 4’ A’ V i z.e 11 e t h a j tó Szerek. (Diuretica.) Az emésztés által kiválasztvánn a’ gyomor a’ bevett eledelből a’ tápláló matériát, készít abból fcggy téjnemű nedvességet ( chylus), és azt az itallal felelegyítvénn, a maga tsatornáinn a’ vér közzé botsátja, hasonlóképpenn tselekeszik az idő- közbenn bevett itallal is. Ebből azt lehetne gonF 3 dőlni,