Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
198 tak külföldi egyetemekre menő fiaikhoz praeceptorokúl s ezeknek alkalmat adtak a felsőbb tanulmányok folytatására Mások tehetséges szegény ifiakat saját költségükön iskoláztattak, mint például Jaksith Péter öz- vegye, majd Perényi Péter Balsarati Vitus jánost; Békés Gáspár meg Gyulai Pált, a XVI századnak jeles orvosait. Thurzó Elek 1543-ban Lőcsének 10.000 forintot hagyott végrendeletileg, hogy annak kamataiból külföldre menő tanulók segélyeztessenek. Csaknem minden jelentékenyebb városunk iskoláztat külföldön évenkint egy két ifiút, közöttük számos orvosnövendéket. Hogy egyetemeikre nagyobb számmal vonzzák az idegeneket, külföldiek is ;_fejedelmek, városok és magánosok tettek alapítványokat magyar ifjaknak ösztön díjaknak ellátására.1) Iskoláinknak ezen korban berendezéséről részletesen nem szólva, elég lesz itt megjegyeznünk, hogy azok a kornak humanistikus irányát egészen elfogadva classicus alapra helyezkedtek. A latin és görög nyelvben tökéletes jártasság, a dialektika és rhetorikának alapos ismerése a legfőbb kívánalmak épen úgy mint a külföldön és így ifiaink a felsőbb tanulmányokhoz szükséges ismereteket itthon bőségesen elsajátíthatták. Nálunk is feltaláljuk a XVI. századnak universalismusra törekvő hajlamát s ebből kifolyólag azt, hogy már a XVI. századbeli orvosaink közt nem egyet találunk, kik nem elégedve meg a szakszerű ismeretekkel, a »medicinae doctor« czím mellé megszerzik a »philosophiae, theologiae és a juris utriusque doctor« czímet is. A classicus nyelvek mellett, a kornak szelleméhez alkalmazkodva, kivétel nélkül foglalkoznak a héber és Az erre vonatkozó irodalmat ismertetve lásd Irodalomtörténeti közlemények I. évf. 4. fiiz. 401. Oallagi A.-tói.
