Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
II. Az Árpádházból származott királyok kora 1000-1301 - a) Orvosok
81 orvosi ismeretek elemeit egyházi szempontból, mint medicina pastoralist, hogy a papok híveiknek ne csak lelki, de testi bajaikban is segítői lehessenek. Majd a szerzetesi élet szervezése után a kolostorok iskolái tűnnek ki az orvoslás terén. Tárgyunk szempontjából kiváló figyelmet érdemelnek a szent Benedekről nevezett szerzetes rendnek monte-casinoi és salernoi orvosi iskolái. A rendnek és a monte-casinoi zárdának alapítója Nursiai szent Benedek (f 544) hódolva a kereszténység első korában uralkodó elvnek, hogy valamint a betegség, úgy a gyógyulás is Istentől jön, rendtársainak megengedi a gyógyítást imádság és más vallásos cselekedetek által. De már egyik közeli követője Cassiodorus (470—560), a hires történetíró, belépve a rendbe, ajánlotta Hippo- krates, Galenus, Celsus, Dioscorides tanulmányozását s így a régi híres orvosok művei csakhamar meghonosodtak a zárda falai között, honnan aztán ismeretük Európa-szerte terjedt. A rend apátjai közöl mint orvosi írók kitűntek: Bertharius (j- 883), II. Alphanus, Desideritis, a ki 1086-ban III Viktor néven pápává lett. Mindnyájokat túlszárnyalta hírben az arab tudományosságnak Európába átültetője Constantinus Africanus (f 1087). A zárda híre messze földről vonzotta az orvosi tudományt tanulni vágyókat és a gyógyulást keresőket, közöttük II. Henrik császárt.1) Monte-Casinot elhomályosította Salernonak híre. Ezen, már a rómaiak korában nevezetes fürdőhely a keresztény korban híres búcsújáró helylyé is lett s az ott megtelepedett szent Benedek-rendű szerzetesek gondos művelőivé váltak az orvosi tudománynak. A saler- nói orvosi iskola keletkezésének kora ismeretlen. A *) Haeser id. műve. I. 614—615. Baas id. m. 205—207. 6
