Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
532 natiot hirdeti, nyilvános isteni tiszteleteket és temetéseket tart, el kell fogni és mások elrettentő példájára fel kell akasztatni vagy másképen szigorúan büntetni.1) Pestises évek voltak: 1709—1712, 1737—1741, 1755—1756, 1795 — 1796. A második nagymérvű járvány volt a bújakór. A helytartó tanács 1784-ben rendeletet adott az orvosoknak és sebészeknek, hogy a köznép közt elterjedt ragályos betegség kiirtására mindent kövessenek el. Leginkább befészkelte az magát az oláhok közé. A királynő Krassó megye felterjesztésére meghagyta a temesi kamarai igazgatóságnak, hogy a bújakórosok elhelyezésére az oraviczai kerületben a Komoristyén levő úri házat adja át, ezenkívül Facseten és Lúgoson és a karánsebesi kerület részére a később megállapítandó helyen külön kórházakat kell építeni. A határ- őrvidék katonai parancsnokai Brambilla fő törzschirur- gus felterjesztésére részletes szigorú utasítást kaptak a betegség kiirtására. A zalatnai kincstári uradalom főorvosának jelentése szerint ottan egész községek ra- gályozva voltak 1786-ban, köztük sokan már olyan állapotban, hogy rajtok segíteni többé nem lehetett. A betegeket külön kórházakban osztályozva helyezték el és csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerűit a betegséget kiirtani.2) A század vége felé, 1790-ben Buccari kerület egyik kis falujában a bújakórnak egy ezen időig nem ismert válfaja lépett föl, amely oly rohamosan terjedt, hogy a tengerpart falvaiban 1801-ben 13.000 egyén volt általa *) Linzbauer Cod. II. 134, 155. Linzbauer Codexében nagy számmal vannak a pestis terjedésének gátolására, a betegség gyógyítására a veszteglő intézetekre vonatkozó rendeletek és utasítások. 3) Linzb. Cod. III. 864, 874, 876.
