Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - d) Szülészet

519 magyar ásványvizek jó híre csorbát szenvedjen, üzletü­ket betiltotta.1) A szülészet a XVIII. században nagy lendületet nyert. Páré Ambrus óta senki sem gyakorolt arra oly nagy befolyást mint Palfyn János, a chirurgia tanára Gentben, az általa készített szülészeti fogóval, amelyik kiszorította a használatból a Roonhuyse féle titokzatos eszközt és a Chamberlen féle fogót és véglegesen meg­szüntette a nehéz szülésekhez hívott sebészeknek azon szokását, hogy mindjárt készek voltak a magzat fel- darabolásához látni. A szülészet tanítására európaszerte nagy gondot kezdenek fordítani. Párizsban a szülésznőket régi idők óta képző Hőtel-Dieuben mindössze 6 heti elméleti és ugyanannyi időn át tartó gyakorlati oktatást adtak. 1 720-ban az id. Gregoire Párizsban szülészmestereket képző iskolát állított, melyet 1743-ban az Ecole pra­tique de Chirurgie-n szülésznők és sebészek részére nyi­tott tanfolyam követett. Erre aztán az egyetem is befogadta a szülészetet 1754-ben. Irhonban a szülé­szeket már a század elején a College of physicians vizsgálta. 1743 óta ezen testületben tanszéket álli- tottak a szülészetnek. 1763-ban Fleury orvos Dublin- ban a vezetése alatt állott Meath-Hospitalon szülészeti poliklinikát rendezett be. Edinburgban Young tanár 1751-ben kezdett szülészeti előadásokat tartani. Lon­donban régibb idő óta volt ugyan szegény nők felvé­telére szolgáló kórház, de rendszeres szülészeti iskola nem és az egész századon át csak egyes magán kór­házakban adtak oktatást. Németországban a száz-^ d) Szülészet. ') Linzbauer: Magyarorsz. nemzelk. egészségügye Tó—74.

Next

/
Oldalképek
Tartalom