Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - b) Gyógyszerészet
491 antelicentiatus-ok, — lassan-lassan kipusztúhak a nem képzett gyógyszerészek. Torkos Justus János pozsonyi orvosnak 1795 ben kiadott »Taxa pharmaceutica Posoniensis«-e a gyógyszerészekre vonatkozó utasítást is tartalmaz, amely a helytartó tanácsnak jóváhagyását is megnyervén, általános érvényűvé lett. Ennek pontjai: 1. A gyógyszerészek hivatásuknak megfelelően józanok, becsületesek, lelkiismeretesek, szorgalmasak, hűk legyenek és becsületes társakról gondoskodjanak. 2. Az orvosok iránt tisztelettel és engedelmességgel viseltessenek. 3. Az egyszerű szereket akkor szerezzék be, mikor azok erejük javában vannak s azokat a megromlástól gondosan őrizzék. 4. Külföldi czikkeket a legjobb minőségben szerezzenek be, azokat s árjegyzéküket mutassák be az orvosnak, hogy a minőséget és árat az állapítsa meg. 5. A fontosabb, egyszerű, vegyi és összetett szereket ne vásárolják utazóktól stb., hanem a bécsi új dispensatorium szerint magok készítsék és bocsássák vizsgálat végett rendelkezésére a tiszti orvosnak. 6. Az orvosok előírását mindenben pontosan tartsák meg. 7. Orvosi rendelet nélkül ne adjanak ki erős tisztítót, hánytatót, izgatókat, abortivát, ópiumot vagy mérget. 8. Belső betegségek gyógyításától, betegek visitatió- jától egyszóval az orvosok teendőitől tartózkodjanak. 9. A gyógyszertárt vizsgáló tiszti orvosnak mindenben híven kezére járjanak. Az 1786 iki gyógyszerészi szabályzat hasonló tartalom mellett a kihágásokra nézve büntetéseket is statuál.1) Az ezekben levő intézkedések különben nem egyebek, mint az 1736-ban megállapított eskü szövegének pontokba foglalása.2) ») U. ott II. 328. III 942. sz. 3) U. ott II. 75. sz.
