Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Harmadik rész. A tizenhetedik század - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség

412 a vampyr szívja, lelki állapotát. A néphit szerint holta után ő is vampyrrá lesz. Előre ismerheti a temetése után hüllájára váró sorsot, melytől csak az szabadulhat, mert az nem lesz vampyrrá, akit betegségében egy vampyrnak vérével — az említett genynyel — meg­kentek. Ezen borzasztó babona az osztrák örökös tarto­mányokban is uralkodott. Kiirtására szintén Mária Te­rézia királynő tett lépéseket, 1756-ban a temesi bán­ságba egy vizsgáló bizottságot küldve ki, melynek tagja Tallar György sebész tapasztalatait 1784-ben nyomtatásban kiadta.1) * * * Nemzeti nagylétünk nagy temetőjén megtört egy­ségünk s »egységünk történ törve hanyatla erőnk«. A XVI-ik században, habár hazánk már három részre sza­kadt is, közművelődésünk sokat haladt a renaissance által kijelölt úton. Városaink meggazdagodva jó isko­lák állítása és gyermekeiknek a külföldi egyetemekre küldése által igyekeztek a műveltségben emelkedni. Polgárságunk méltán érdemelte meg a »prudens et circumspectus« czímet, mert nemcsak szabadalmaira volt féltékeny, hanem nagy gonddal óvta a városi lako­soknak szellemi és testi jólétét is. Kórházai, szegény­házai, czéhszállói, czéhpénztárai megannyi menedékei a betegség által sújtott polgárnak. A XVII. században közművelődésünk ezen főhelyeit csapás éri csapásra. A nemzeti és német hadak, mint leggazdagabbakat, őket sarczolják, királyok és erdélyi fejedelmek tőlük •) •) A vampyrismust és annak irodalmát részletesen ismerteti Linzbauer Cod. I. 568. sz. 716—737.

Next

/
Oldalképek
Tartalom