Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok

372

nincsen«. Ha a mai orvosi tanácsadók mellett vannak is gyarlóságai, korában az 1690-től 1774-ig 7 kiadást ért könyvnek nagy hatása lehetett annál is inkább, mert czélja a népszerűsítés. Maga írja: »Nem akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket meoffoQfni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes gazdáknak s gazdasszonyoknak és az igye-fogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor kezek ügyében értelmes orvos, kiváltképen falukon, ahol hamaréb talál segédet a beteg barom, mint a betee ember«, stb.

Frankovith-nak orvosi könyve és Melius Herbáriuma úgy látszik már idejűket múlták és kikerültek a közforgalomból, Apáczai encyclopaediájának ismertetett részlete csak nagy általánosságban beszél az orvosi dolgokról. Pápai Páriz Ferencz munkája mellett említést érdemelnek a salernói iskola verses szabályainak magyar fordításai. Az egyik Felvinczy Györgytől »Az Angolországban levő salernitana Scholának jó egészségnek megtartásának módjáról írott könyve«, kiadva Lőcsén 1694-ben; a másik ugyanannak Seuler Lukács által 1696-ban Brassóban rendezett kiadása.

Ha tudományos orvosi munkákban nem bővelkedtünk, annál jobban virágzottak a Kalendáriumok orvosi tanácsadói. Fröhlich Dávid, Habermann János, Herliczius Dávid, Hancken Bálint, Hertzius Pál, Jab- lonszky, Lippay János, Slabius Ferdinand János, Tonszky, Zoravszky stb. hazai és külföldi híres astrologus-mathe- matikus-kalendariumcsinálók a század minden évének minden hónapjára ellátták a közönségét ilyes forma jó tanácsokkal:

Január: Az boldogasszony havában

Ér vágást ne szenvedd bátran;

Fűszerszámmal tartsd étkedet,

Megélhetsz te sok iidőket.