Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok

314

mészetes boltozatot. Ezeket a törökök Buda elfoglalása után a sziklát kivájva megnagyobbították. Ezek a mai »Rácz« és »Rudas« fürdők. A felső forrásokat Buda elfoglalása után Mahomed budai basa szintén fürdők alakítására használta fel. — A mai »Császár« és »Lukács« fürdők. — Szolimán sultán a várban a kalocsai érsekek egykori házában rendezett be a maga számára nagyszerű fürdőt, melybe a vizet a Dunából vezették. Méltán tesz Wernherr szemrehányást a magyaroknak azért, hogy míg más helyek melegforrásaik által híresekké lettek, Budának ezen természetadta adományait semmibe sem vették s a töröknek kellett azoknak hírét megalapítania.

Más helyeken is hasonló elhanyagolt állapotban voltak gyógyforrásaink. A pöstyényi hévvízről írja, hogy az hőfokát tekintve fölülmúlja Magyarország összes vizeit. Hatása idült és sokszor már kétségbeejtő bajokban igen jótékony, a mit a tapasztalás útján mindinkább felismernek. És minő állapotban voltak ezen források? A Vág folyó apadása és áradása szerint hol emelkedtek, hol fogytak, olykor hosszabb időre elapadtak és ha valaki ilyenkor fürödni akart, új és új kutakat, gödröket kellett magának vájnia. Rendes fürdőről tehát szó sincsen. A trencsén-tepliczi forrásokat a Thurzók már a század elején némi gondozásban részesítették. A bajmóczi meleg forrás számára Thurzó Elek négyszögű kövekből medenczét építtetett lejáró lépcsőkkel. Minthogy a medenczében a víznek hőfoka különböző volt, a fallal ketté választott medencze melegebb vize csak az urak részére volt nyitva, a köznép a kevésbbé meleg részt használhatta. A Körmöcz- bánya tulajdonát képező stubnyai meleg forrás e században már rendezett fürdő, a hol 1568-ban már ven-