Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
— 25 értelmét Ipolyi a táltos, tátos nevet azonosnak tartja a tat, ata, atya, szavakkal és analógiákat keresve felhozza, hogy Brahma mellékneve tat — az, amaz vagyis levő, lény; Budhát is tat-nak, atyának, a tudás őskútfőjének nevezik. A magyaroknál is bírjuk a táltosnak papi hivatalt viselő minőségéről szóló nyomokat. A táltost illeté a tan, tanítás, tana, tanács, dana — dano- lás, danolva tanítás és e szerint a táltosok nemcsak tanítók de egyúttal költők is voltak. A tájszólásban használt táté = dőre, bohó, elámult, a ki száját feltátva bámúl az előtte érthetetlen dolgon s a ki ezen /«7 ást előidézi, az a tátos azaz a bűvész. Tát szerinte továbbá azonos a hiat, hiatum fecit = nyerít szóval.1) így meg- értenők aztán, miért azonos tulajdonságú a táltos ember a táltos lóval. Ezen véleményem szerint igen merész szómagyarázatnál sokkal több értékkel bír a keleti népek szokásai egyik legalaposabb ismerőjének ugyanezen tárgyra vonatkozó magyarázata, melyben több dologra nézve találunk felvilágosítást.* 2) E szerint a tátos, melyhez a magyar nép hite még ma is a legtarkább regéket és csodálatos meséket fűzi, értelmének megfejtéséhez török példa útján közelebb juthatunk. »A középázsiai török jajéi, kirgiz zajsi, bűbájos jósló a ki esőt, szelet és vihart támaszt, szóval titokkal teljes személy, a milyen csak a régi sámán hitből maradhatott az újabb korra. Jajéi tőszótagja jaj, megnyitni, kifejteni, tisztába hozni; ez az alapfogalom egyrészt ugyan a titkos dolgok megfejtésével, kinyilvánításával függhet össze, másrészt azonban az áldozati állatok" fölbontására is vonatkozhatik, és a magyar tátos szó mellé azért állítható megfelelőképen, mert tátos tő*) Magyar mythol. 447—449. 2) Vámbéry id. mű 385—387.
