Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
306 tanszéke van a sebészetnek. A fentebb ismertetett (29) kiváló anatómusok mellett Giovanni Vigo, Mariano Santi di Barletta, Bartol. Maggi, Leonardo Bo- tallo tűntek ki mint chyrurgiai írók. Spanyolországban : Arceo és Daqa Ckacon; Francziaországban: Páré mellett Jaques GuillemeaVL, Jaque de Marque, Severin Ptncau stb. Németországban: Brunschwig Jeromosnak 1497-ben megjelent Chyrurgiája után Gersdorff János és Würtz Felix sebészeti munkái a legkiválóbbak.1) Ezen a sebészettel többé kevésbbé tudományos alapon foglalkozó íróknak a sebészetet gyakorlatilag .űzőkre igen kevés befolyásuk volt. Legnagyobb részük a lőtt sebeknek természetét és gyógyításuknak módját tárgyalja, a mi a XVI. század számtalan háborúja közben nagy jótéteménynyé .vált az által, hogy Párénak felfedezése óta a forró olajjal való gyógyítás helyett szelídebb eszközöket alkalmaznak. Másik nagy fontos- ságú igyekezetük az amputationak kevésbbé fájdalmassá és kevésbbé veszélyessé tételére irányúit. Tökéletesítették a lithotomiát, a herniotomiát, a húgyszer- vek stricturájának gyógyítását, a plastikus operatiók — rhinoplastica — terén is értékes kísérleteket tettek. Mindezek azonban csak egyes kiválóbb orvosok, legjobb esetben a kiválóbb udvari és tábori sebészek körében találtak alkalmazást. A nép nagy tömegének seborvosai mondhatni teljesen nélkülözik a tudományos ismereteket. Mindenütt, még Olasz- és Francziaországban is a sebészeknek legnagyobb része egyes mesterektől mester- ségszerűen tanulta el teendőit. Ezen két országban az említett iskolák és czéhek hatása alatt számosabban *) Mindezeknek és a sebészetnek mint tudománynak ezen században részletes ismertetésére 1. Haeser II. 145—200. és Baas 335—339.
