Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok

249

még nem volt«. Minthogy ő Isten által orvosságot is, szentírási könyvet is szerzett, — tehát doktor.

Szigethy Frankovith Gergely doktor, — amint magát nevezi, — könyvének »Elől való intésedben mondja, hogy itt közli azon szentírásbeli igéket, melyek a másik könyvéből elmaradtak. Egy a könyvben levő latin versből —, ami arra látszik mutatni, hogy doktorunk tudott deákul —, kitetszik, hogy ismertetett könyve 1581-ben második kiadásban jelent meg. Azt mondja továbbá, hogy még több hasznos találmányai is vannak az úr isten ajándékai által s azokat is ki akarja az embereknek hasznára adni, ha »ennek böcsületinek méltó voltát látandja«. Ha nem adta ki, az utókorra nézve azt hiszem nem nagy kár, ha ismerjük egy könyvét.

Könyvének eredete ugyanis ez: 7 éves korában álmában egy könyvet talált, ez jelezte, hogy igyekezzék Istent megismerni; 15 éves korában a Zala partján elaludt s egy kígyó a szájába akart mászni, ez jelzi a pokolbeli kisértő ördögöt; 31 éves korában álmában Isten előtt imádkozó két embert látott, ezek jelzik a keresztény gyülekezetei Ezen és több más jelenésekből, noha »nem kell az álomnak hinni«, következteti, hogy Isten az ő tudományának az emberek hasznára kinyilatkoztatását, az ő utján »nem deákság által« akarta. Isteni hivatottságáról erősen meg van győződve.

Orvosi nagy tudományáról mi könnyen meggyőződhetünk, ha ismerjük az általa »szorzott« orvosságot. Egy pár hosszú lére eresztett imádság után következnek orvosságai. Első sorban az általa feltalált „Serapium kényet1’, a melyik csak a következő betegségek ellen jó: 1. pestis, 2. pokolvar, 3. tüzes hideg-