Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
240 nak legelső és legalaposabb ismertetője Jordán Tamás. A pestisről Manardo, Balsarati Vitus János, Bausner Sebestyén, brassói orvos Nagy-Szebenben 1550-ben megjelent két dolgozatában, és Jordán Tamás. A szemről Manardo János1) Frankovith Gergely orvosnak »Hasznos és fölötte szikseges könyv «-érői, »melybe sok rendbéli betegségük ellen való orvosságok is be vannak írva« és Melius Péternek »Herbarium«-áról külön részletesebben szólunk. 2. Theologia: A XVI. században hazánkban is a reformatio foglalkoztatta legerősebben a kedélyeket. A századnak nevezetes emberei, fejedelmek és alacsonyabb származásúak igyekeztek befolyásukat és szellemi tehetségeiket hitelveiknek érvényesítésénél latba vetni. Nálunk alig fordult elő nevezetesebb vallási vita, melyben orvosaink nem szerepeltek volna. Alig hangzott el Luthernek szózata, nálunk akadtak követői. Erdélyben Szántai István mester tanítása csakhamar oda érlelte a dolgokat, hogy János király 1538-ban szükségesnek látta a nyilvános vitát. Kálmáncsehi Sánta Márton fehérvári kanonokot és Adriaitus medicinae doctort nevezte arbiterekűl. Szegedinek tanait, mint a szent írással egyezőket, Rezenei János orvos támogatta leghathatósabban A másik nagy hitvitát Stancarus Ferencz orvos idézte fel, azt tanítván, hogy Krisztus csak emberi természeténél fogva közbenjárónk. Az olasz eredetű Stancarus sok hányattatás után Lengyelországból került Petrovics Péter udvarába házi orvosnak. Midőn tanait hirdetni kezdte, Luther kiváló híve Stöckel Lénárd vitára hívta ki, miután a bártfai J) Műveiknek czímeit nem sorolom fel. Az érdeklődő olvasó könnyen feltalálhatja azokat Weszprémi sokszor idézett művében és Szinnyei József: Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete 1472—1875*. czímű munkájában.
