Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
231 járatlanságát. Mindamellett győzött a kedvelt orvos. A fejedelem az 1571-iki országgyűlésen az unitárius vallást a negyedik országos vallásnak nyilvánítá, a mit törvénybe is iktattak Később Blandrata a katholikus Báthori István kedvéért elhagyta felekezetét és barátját Dávidot, a kit fogságra is juttatott. Midőn Erdély rendei János Zsigmondot felkérték, hogy a köztanításról gondoskodjék, ő 1 567-ben Bland- ratát küldte Bázelbe, hogy az általa alapítandó akadémiára kitűnőbb tanerőket nyerjen meg.1) Gyulai Pál erdélyi szegény nemes családnak gyermeke Békés Gáspár főúr pártfogása alatt nevelkedett és ennek segélyével végezte orvosi tanulmányait a pá- duai és bolognai egyetemeken. Haza kerülve Békésnek udvari orvosává, jószágainak igazgatójává és bizalmas emberévé lett. Mikor Békés az erdélyi fejedelemségért versengett Báthori Istvánnal, Báthori 1573 október 4-én ostrom alá vette Fogarast, Békésnek várát. Hívei tanácsára Békés megszökött, fiát és a várat Gyulainak védelmére bízva. A vár 19 napi ostrom után Báthorinak kezére került. Gyulai fogságba jutott, de csakhamar kiszabadult és a fejedelemnek udvari orvosává és bizalmas tanácsosává lett. Ettől kezdve jelentékeny szerepet játszik Erdély történetében. Báthori István utódával Zsigmonddal neje után némi rokonságba jutván, folytonosan az udvarnál élt. Erdélynek az ingatag Zsigmond fejedelemsége alatt zavaros viszonyai közt Gyulai egyik főembere a törökellenes pártnak. A fejedelem és nagybátyja Báthori Boldizsár közt folyt villongásokban Gyulainak életét többször *) *) Weszprémi cent. I. 20—22. Szilágyi S. Erdélyország története I. köt. 349—382. Horváth Mih. Magyarország története IV. köt. 304. — Molnár Al. A közokt. tört. I. 564. Magy. tört. tár XIII. 6.
