Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - f) Politikai, társadalmi, közművelődési viszonyok

174 hogy az igen távol állott azon barbárságtól, melyet idegen krónikások annyi előszeretettel híreszteltek róla. Vallása, nyelve, családi erkölcsei, híres vendégszeretete, egyenes szívűsége stb. előnyös tulajdonai mellett kivá­lóan előnyösen mutatja be az, hogy az új viszonyok­hoz ügyesen simúl, de a nélkül, hogy nemzeti jellegét feláldozná. Állami intézményeink és művelődésünk alap­jait Német-, Olasz , Görög- és részben Francziaország- tól vettük át s a különböző alkotó részeket szeren­csésen sikerűit nemzeti jellegű egészszé alakítani. A nemzeti közművelődés ágai között magyar orvosi tudo­mányról nem szólhatunk; mert, amint láttuk ezen a téren folytonosan idegen befolyás alatt állottunk, hanem magyar orvosi rendről bízvást beszélhetünk. Az átvett idegen intézmények között jelentékeny szerep jut itten a szerzetes rendeknek. A betegápo­lással, kórházak fentartásával foglalkozó rendeknek leg­inkább a nép nagy tömegével kellett érintkezniök, a végből még a bejött idegeneknek is meg kellett ta- núlniok a magyar nyelvet, a rendtagokat pedig leg- nagyobbára magyarokból kellett újonczozniok. És azt látjuk, hogy a magyar szerzetesek, nemcsak a speciá­lisán magyar pálosok köréből, daczára adataink cse­kély voltának, több magyar orvosnak nevét hozhatjuk fel. _A világi főpapság sorában is találkoztunk magyar származású orvosokkal és pedig magyar orvosok nem csak itthon töltöttek be főpapi székeket, hanem a kül­földön is, mint Kitilen magyar comesnek fia Pétéi, a XII században Umbriában narniai püspök, majd spalatói érsek. Külföldi egyetemeken magyar orvosok is mű­ködnek tanárokúi. Hogy a törekvés, a tudományos téren lépést tar­tani Európa nyugati államaival, nem hiányzott nálunk;

Next

/
Oldalképek
Tartalom