Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - f) Politikai, társadalmi, közművelődési viszonyok

174

hogy az igen távol állott azon barbárságtól, melyet idegen krónikások annyi előszeretettel híreszteltek róla. Vallása, nyelve, családi erkölcsei, híres vendégszeretete, egyenes szívűsége stb. előnyös tulajdonai mellett kiválóan előnyösen mutatja be az, hogy az új viszonyokhoz ügyesen simúl, de a nélkül, hogy nemzeti jellegét feláldozná. Állami intézményeink és művelődésünk alapjait Német-, Olasz , Görög- és részben Francziaország- tól vettük át s a különböző alkotó részeket szerencsésen sikerűit nemzeti jellegű egészszé alakítani. A nemzeti közművelődés ágai között magyar orvosi tudományról nem szólhatunk; mert, amint láttuk ezen a téren folytonosan idegen befolyás alatt állottunk, hanem magyar orvosi rendről bízvást beszélhetünk.

Az átvett idegen intézmények között jelentékeny szerep jut itten a szerzetes rendeknek. A betegápolással, kórházak fentartásával foglalkozó rendeknek leginkább a nép nagy tömegével kellett érintkezniök, a végből még a bejött idegeneknek is meg kellett ta- núlniok a magyar nyelvet, a rendtagokat pedig leg- nagyobbára magyarokból kellett újonczozniok. És azt látjuk, hogy a magyar szerzetesek, nemcsak a speciálisán magyar pálosok köréből, daczára adataink csekély voltának, több magyar orvosnak nevét hozhatjuk fel. _A világi főpapság sorában is találkoztunk magyar származású orvosokkal és pedig magyar orvosok nem csak itthon töltöttek be főpapi székeket, hanem a külföldön is, mint Kitilen magyar comesnek fia Pétéi, a XII században Umbriában narniai püspök, majd spalatói érsek. Külföldi egyetemeken magyar orvosok is működnek tanárokúi.

Hogy a törekvés, a tudományos téren lépést tartani Európa nyugati államaival, nem hiányzott nálunk;