Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség

167

épen úgy egyedül Istenbe vetette bizalmát, mint másutt és a csapást imádság, böjtölés, testének sanyargatása által vélte elháríthatónak. Vájjon a flagellansoknak Németországban a XIV. és XV. században meg-megujuló körmenetei (1349, 1 41 4)1) nálunk is hódítottak-e, és a pestis gyakorolt-e itt is oly borzasztó erkölcsi sülyedt- séget, minőt Németországról jegyeztek fel a krónikák,2) nem tudjuk.

A zsidóknak, — kikről azt híresztelték, hogy zsákocskákba varrt méreggel rontották meg a kutak vizét és így idézték fel a fekete halált, — máshol nagy mérvű üldöztetéséről szintén nem tudósítanak íróink; hacsak a Nagy Lajos korában lefolyt, krónikásaink által a király hittérítő buzgalmának tulajdonított nagy üldöztetésüket3) nem hozzuk összeköttetésbe az ezen időben leghevesebben dühöngő járványnyal, melyet a zsidóüldözéstől elválasztva említ Küküllői János főesperes.

Az 1374-ben Brabantban fellépett Szent János táncza (chorea sancti Johannis) néven ismert tánczdüh némely krónikások szerint egész Európában elterjedt. Érintette-e az hazánkat is és milyen mértékben, arról hiányoznak adataink4)

A XV. század végén lép föl az angol láz — su- , dór anglicanus. — Hecker5) ennek első keletkezését 1486-ra teszi. Pethő Gergely magyar krónikája szerint 1485-ben „sudor anglicus“, ángliai veríték nevű betegség, avagy mérges dögleletesség mutatja magát

‘) U. o. 143 stb.

2) Haeser III. 150—152.

8) Thuróczi Pars III. cap. 41. 50.

4) Magyarázását a hipnotizmus alapján 1. Természettud. közlöny XVI. köt. 239, Története és kőrtünetei Haeser III. 190 stb.

5) Die Volkskrankheiten des Mittelalters idézve Haesernél III. 325, a hol a betegség története van részletesen.