Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
47 Régi poétáink közül nagy és kényes pipás volt még Vörösmarty (még a szivarjait is maga készítette !), továbbá Révai, ki a dohányos embertől irtózó (akkori) hölgyeket ilyenformán aposztrofálja : »Ti nyájas leppendékek (vagyis pillangók) ! mit irtóztok anynyira tsók- jainktól? Igaz, a mi tsókjaink dohány ízűek, de kérlek, vegyétek észbe, egyéb piperés imádóitok gyomrokban menynyi házak, gőbölyök, faluk rothadnak eltemetődve, — mégis hogyan nyalogatjátok (őket) s mitsoda mohón !« Használat. A dohánykivonat a leghatásosabb élősdiellenes szerek közé tartozik. Nemcsak az ember és állat élősködőit értem itt, hanem a növények parazitáit is. E célra a mi dohány jövedékünk a 8o%-os nikotinszulfátot és a dohánykivonatot (Thanaton néven) hozza forgalomba. Ezen készítmények főleg a szőlőmoly, a levéltetvek, hernyók, a vörösnyakú árpabogár (Lema melanopus) álcái, úgynevezett meztelen csigák és egyéb lágytestű növényi kártevők irtására valók, ellenben az élősködő gombákkal szemben hatástalanok. Régen ismeretes továbbá a dohám^kivonatoknak állati élősdiek s különösen a juhok rühatkái (Dermatokoptes ovis) elleni hatásossága ; (a Sarkoptes-atkák) kiirtására ellenben nem alkalmas). A juhrüh gyógyítására rendszerint a dohány-főzetet használjuk, de csak a legnagyobb óvatossággal, tekintve a nikotin hatalmas mérgező erejét. Avatatlan emberekre nem szabad az ilyen rühellenes kezelést rábízni. (Saját felülvéleményezésem alatt is volt egy olyan magyarországi mérgezési eset, mikor a tulajdonos 300 rühös birkáját rábízta a béreseire s ezek 180 birkát mindjárt be is kentek a dohányos lével, minek következtében mind a 180 darab rövid idő alatt elhullott.) Úgy látszik, hogy a szarvas- marha még érzékenyebb a nikotin iránt, mint a juh, mert marhákon történt mérgezések is elég nagy számmal ismeretesek. Mindezek a mérgezések egyszersmind azt bizonyítják, hogy a nikotin a bőrön át is könnyen szívódik fel a szervezetbe. Délnémetországban oly mérgezések esetei is előfordultak, mikor a marhák a mezőn dohányleveleket ettek ; állítólag különösen a félig elfonnyadt levelek veszedelmesek ilyenkor. A rühellenes dohányfürdők rendszerint úgy készülnek, hogy 7 és fél kilogr. dohánylevelet 50 liter vízzel kifőzünk s a főzés után még 200 liter vizet, egy kilogr. karbolsavat és ugyanannyi hamuzsírt adunk hozzá. Nyáron az állatok testét, a különféle legyek és dongók elleni védelmül, dohányfőzettel szokták mosni, szintúgy bolhák és tetvek ellen is. Ilyenkor ne felejtsük, hogy a dohányfőzetnek nem szabad 5 százalékosnál töményebbnek lenni, továbbá, hogy az ilyen kezeléskor nem egyszer megtörtént már, hogy a tehenek teje nikotin - tartalmú lett. Néha a kérődző állatok bizonyos emésztési zavarainál is jó hatását látták a dohányos kezelésnek, különösen olyan gyomor- bélhurutoknál, melyek a bélmozgások (perisztaltika) renyheségével voltak kapcsolatosak. Némelyek a szarvasmarhák felfújódása alkalmával is sikerrel használták a dohánylének szájon át való beöntését. E célra fél marék összevágott dohányt 1—2 liter vízbe áztatunk, szükség esetén egypárszor kicsavarjuk a vízben s az egészet az állat szájába öntjük. Azután gömbölyű fadarabot köttetünk az állat szájába
