Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
39 teljes mérgező hatású, mint a ciánhidrogén. Nincs tehát okunk rá, hogy megváltoztassuk azt a régi felfogást, hogy a dohányzás ártalmai a nikotinhoz fűződnek s így észszerűnek mondható az is, hogy a dohány ártalmatlanná tétele végett elsősorban a nikotintartalom csökkentésére kell gondolnunk. A dohányfüst ártalmasságának megszüntetésére némelyek a nikotint igyekeztek kivonni a dohánylevelekből, kitűnt azonban, hogy ilyen eljárás a nikotinon kívül a dohánynak illatos anyagait is eltávolítja s az így kivonatolt dohány a szívásnál olyan ízű, mint a szalma. Mások a nikotint oly vegyi anyagokkal igyekeznek lekötni, melyek nem adnak mérges égési termékeket ; végül vannak, kik a dohányfüstöt rostos szöveteken (vattán) szűrik át, melyeket savakkal (kénsavval, foszforsavval, citromsavval stb.) áztatnak meg ; de ez az eljárás is hátrányosan hat a dohányfüst illat osságára és a garat kiszáradását is okozza. A dohányosok idült torokgyulladásának okozásában különben valószínűleg a dohányfüst ammoniák- tartalmának is része van. Ne felejtsük, hogy a teljesen nikotinmentes dohánypótló szerek (dió-, vadgesztenye-, burgonyalevelek, az iszalag szára, a spanyolnád stb.), minthogy a föntebb felsorolt többé-kevésbé mérges égési termékeket szintén megtaláljuk a füstjökben, alkalom- adtán ugyancsak mérgezést (fejfájást, szédülést, hányást stb.) okozhatnak és már okoztak is, kivált apróbb gyermekeken. Lehmann müncheni tanár a vadgesztenyelevél füstjében feltűnő nagy mennyiségű szénoxidot és egy nikotinhoz hasonló alkaloidát is talált ; a nádpálca füstjében pedig annyi ecetsav van, hogy még az íze is határozottan savanyú. Hatás. A nikotin a legerősebb mérgek közé tartozik, mely, mint már említettem, nem sokkal áll a kéksav mögött. Az úgynevezett általános plazmamérgek közül való, vagyis egyaránt káros a legalsó és a legmagasabb állati szervezetekre, sőt a növényekre is. A rovarok még érzékenyebbek a nikotin iránt, mint az ember ; jól tudják ezt a kertészek, kik dohányfüsttel pusztítják az üvegházi növényeken megtelepedett levéltetveket. Én magam évek során voltam abban a nem éppen kellemes helyzetben, hogy kísérletileg tanulmányozhattam a szúnyogok, legyek és különösen a darazsak érzékenységét a nikotinnal szemben, mert ott, ahol a nyarat tölteni szoktam, ezekkel a nem- kívánatos lakótársakkal kellett megosztanom a nyaralás örömeit. Különösen az igen nagyszámú és harcias lódarazsak okoztak sok kellemetlenséget. Vegre is úgy segítettem magamon, hogy a szobám ablakának belső szárnyait kinyitottam s megvártam, míg a dongók és darazsak a zárva maradt külső ablaküvegen kellő számmal összegyűltek, azután a belső ablakokat rájuk zártam és a sz1 varom füstjéből néhány szippantást a két ablak közé bocsátottam : a darazsak már igen rövid idő múlva elkábulva hevertek az ablakok közt s ekkor aztán saját testi épségem veszedelme nélkül, könnyen elbánhattam velük. Hogy a növényekre is erőteljes mérgező hatása van a dohányfüstnek, az Molisch bécsi egyetemi tanár, vizsgálatai igazolják. Minthogy a növények lélegzése és gázfölvétele nem oly élénk, mint a ro-
