Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
26 gezés esetét is megtaláljuk az irodalomban. Egy elvetemült asszony ugyanis tizenegy hónapon át olyan feketekávét adott a férjének, melyben egy kevés belladonnagyökér-forrázat is volt. Ebben az esetben a mérgezés tünetei főleg látási zavarokban mutatkoztak (nem tudott olvasni, a pénzét megszámolni stb.), de azonkívül fénykerülés, a szájnak szárazsága, nyelésnehézség, állandó szomjúság, forróság érzete, hasmenés, ideges izgatottság stb. is, úgyhogy foglalkozásával fel kellett hagynia és elmebajosnak nyilvánították, míg végre a betegség tulajdonképpeni okára rá nem jöttek. Házinyulak, juhok és kecskék nagyon ellentállók a belladonna mérgével szemben. Gerlach 750 gramm frissen szárított nadragulyalevelet adott be kecskének, anélkül, hogy a pupillatáguláson kívül valami feltűnő jelensége mutatkozott volna a mérgezésnek. A mi lókupeceink gyakran elkövetik azt a csalafintaságot, hogy az eladásra szánt, hörgősségben szenvedő (fulladozó) lovaknak, e betegség ideiglenes megszüntetésére, illetőleg ellepiezé- sére, nadragulyaforrázatot adnak be ; az ilyen állatok a meghajtás alkalmával könnyebben, egészséges lóhoz hasonlóan lélegzenek. Rajcsits Emilnek az állatorvosi főiskolán végzett kísérletei valóban amellett szólnak, hogy a belladonna, a beléndek és a datura, továbbá a bőr alá fecskendezett atropin bizonyos időre megszünteti a fulladozó lovak nehézlégzését, talán azáltal, hogy a tüdőbeli bolygóideget (nervus vagus) bénítja, a legkisebb hörgőágakat kitágítja és a légutak nyálkaelválasztását korlátozza, sőt megszünteti. Lovakon a szárított levelek 180 grammja már súlyos mérgezést, a száraz gyökér ugyanakkora mennyisége pedig halált okozhat ; az ember még sokkal érzékenyebb, mert egy esetben négy szem a bogyótermésből 24 óra alatt megölt egy négyéves gyermeket, a gyökérből pedig már 5 gramm megölhet egy felnőtt embert. Kanngiesser német orvos önmagán végzett kísérletet : tíz nadragulyabogyót vett be ; csakhamar utána kitágult a szemebogara, szája erősen kiszáradt, majd hallucinációs izgatottság jelentkezett s a hevenyés mérgezés után még egy hétig erős szédülés maradt vissza. Nagyobb adagok tökéletes nyelési, ivási és beszélési képtelenséget okoznak s jellemző öntudatbeli zavarok, továbbá (többnyire vidám jellegű) deliráló rohamok jelentkeznek nagyfokú izgatottsággal és rendszertelen, élénk mozgásokkal, sőt általános görcsökkel kapcsolatban. A mérgezettek mániás őrültekhez hasonló viselkedést mutatnak, ezért mondták már a régi görögök, kik a mérges solanaceákat általában strychnos-nak nevezték, arra, aki valami esztelenséget követett el, azt, hogy »strychnost ivott» (strych- non eftien). Ezzel egyezik, hogy a mi népünk is némely vidéken (Vasmegyében, Göcsejben, Zemplénben stb.) az eszeveszett, bolond embereket nadragulyásnak vagy netrebuldsnsk nevezi s idevág a növénynek német neve (»Tollkirsche«) is. Pár év előtt S. somogymegyei községben az történt, hogy egy ottani békés természetű családnak a tagjai egy szép napon dühöngő őrültek módjára futkosták be a falut és fülsiketítő ordítás közben megtámadták a járókelőket ; a rendőri nyomozás kiderítette, hogy a családnak egy régi ellensége, N. Gy.-né, tizenkét szem nadragulyabogyót dobott titokban a tűzhelyen levő-
