Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
16 fekvésű megyékben kísérelték meg a termelést, különösen Aubergier tapasztalatai érdemlik meg figyelmünket. Ő Clermont-Ferrandban végezte nagyszámú kísérleteit és igen jó minőségű ópiumot kapott, melynek morfiumtartalma nagyobb volt annál a 10%-nál, melyet a legtöbb gyógyszerkönyv megkövetel. Eleinte a kerekfejű fehér mákkal (var. depressa) kísérletezett, de később a bíborvörös szirmú mákra tért át, mert ez több morfint adott. A teljesen kifejlődött zöld (még nem sárguló) máktermésekbe hosszanti vagy csak kissé ferde bemetszéseket tett s ezeket megismételte mindaddig, míg a terméstokok egész kerületét be nem fogták. A kiszivárgó nedvet ujjával szedte fel és üvegedényben gyűjtötte össze. Végül az ópium egész mennyiségét laposfenekű edénybe rakta s a napon addig szárította, míg elég szilárd lett ahhoz, hogy 50 grammos kalácsokra ossza. A über gier és mások megfigyelése szerint a legelőször gyűjtött tej nedv halványsárga színű és a legtöbb morfiumot tartalmazza, a másodszor és harmadszor szedett tejnedv mindinkább sötétebb és morfiumtartalma is mindjobban csökken. így a fehér mákból legelőször nyert ópiumnedv 6‘Ó3% morfiumot tartalmazott, a másod- és harmadízben gyűjtött ópium pedig már csak 5*52, illetőleg 3‘27%-ot. De- charme kísérleteiben 14.725 mákfej, hatnapi gyűjtés alatt, 431 gramm tejnedvet adott, melyből 205 gramm száraz ópium volt nyerhető, 16, sőt 20% morfintartalommal. E szerző azt tapasztalta, hogy a morfiumtartalom csökkent, ha nagyon lassan történt a szárítás és hogy a szmirnai ópium jellemző szaga a friss kalácsokban történő erjedéssel függ össze ; ha a kalácsokat tökéletesen kiszárítjuk, akkor a morfiumtartalom majdnem egészen eltűnik. Egy harmadik francia kísérletező, Roux szerint a legmagasabb morfintartalommal bírt a máknak hindosztáni változata, kevesebbel a fekete mák, még kevesebbel a vörös szirmú, azután következett a fehér mák s a sor legvégén a lilapettyes szirmú. Az ópium összetétele. Minthogy az ópium lényegében nem más, mint nyers, beszárított növényi tejnedv, ennélfogva korántsem valami egységes kémiai test, hanem több mint a fele olyan növényi anyagokból (fehérjék, mézga, gyanták, kaucsuk, sók stb.) áll, melyek orvosi szempontból értéktelenek. Annál fontosabbak a benne lévő alkalodiák, melyek közül ezidőszerint mintegy 25 ismeretes. Az ópiumalkaloidák közt orvosi és mennyiségi tekintetben első helyen a morfium áll, mely az összes többi alkaloidáknak legalább is 50%-át teszi. Mint már fentebb említettem, a jó ópiumban legalább 10% morfiumnak kell lennie. A többi alkaloida közül a narkotin fordul elő benne legnagyobb (egészen 6%-ra rúgó) mennyiségben, míg a narcein, a papaverin és a kodein mennyisége még sokkal jelentéktelenebb. Az itt felsorolt öt alkaloida bír csupán fontossággal, a többi húsznak orvosi szempontból nincsen jelentősége. A morfium a máknak minden részében előfordul, száradás közben azonban majdnem teljesen eltűnik a növényből. Azért mondom, hogy »majdnem«, mert egy kevéske a száraz máktermésben is visszamaradhat belőle (ezt a németországi mákban ismételve kimutatták) s ebből megérthető az
