Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 13. Illóolajtartalmúak
177 gebben tudjuk, hogy ugyanolyan hatású, mint a krotonolsav. A nagy- sárfűtej (Euphorbia lathyris) magvait (semina cataputiae minoris) már a régi orvosok is gyakran használták hashajtónak s ezt a méter magasságra is megnövő fűtej félét a franciák ma is épurgenek nevezik s úgy ők, mint az olaszok, a ricinusz módjára használják. Gyökere és magvai ma is hivatalosak némely gyógyszerkönyvben, annál inkább, mert mint bőrvörösitő s hólyaghúzó szer a drága kőrisbogarat is pótolja. A nálunk oly közönséges farkasfűtej vagy kutyatej (Euphorbia cyparissias) beszárított tejnedvét régebben a scammonium- gyanta helyett használták s scammonium europaeumnak nevezték. Mindenesetre ajánlatos volna a hazai flórában oly bőségesen képviselt fűtejféléket hashajtó és hólyaghúzó hatásukra alaposan és rendszeresen végigvizsgálni. Talán sikerülne tejnedvükből oly hashajtó alkotórészeket izolálni, melyek nem hánytatok ; nem is szólva arról, hogy e tejnedvben kaucsuk is van, mint arról már az említett helyen bővebben is megemlékeztem. Megemlítem végül, hogy a hazánkban termő hajnalika- vagy futókafélék (convolvulaceák) gyökerében éppúgy előfordúlnak a hashajtó alkotórészek, mint a melegebb éghajlaton termő rokonaikban. A nálunk oly közönséges kellemetlen gyom, a Convolvulus arvensis gyökérzetében (régi elemzések szerint) ugyanolyan hashajtó gyanta fordúl elő, mint az Ipomoea Orizabensisben. Pár év előtt magam is izoláltam belőle egy ilyen hashajtó alkatrészt, melyet kísérletileg is kipróbáltam. A Convolvulus sepium gyökértörzsét a régi gyógyszertani munkák az enyhe hashajtó drogok közt említik és akkoriban »német scammonium« néven forgott a kereskedésben. Minthogy a hashajtók a legkönnyebben értékesíthető és legkedveltebb gyógyszerek közé tartoznak, érdemes volna a mi futókaféléinkben található purgáló alkatrészeket is behatóbb figyelemre méltatni. XIII. Illóolajtartalmú gyógynövényeink. Mielőtt ezek hatására és orvosi használatára térnék, nehány rövid szót kell mondanom általánosságban az úgynevezett illó- vagy illatos olajokról. Az illóolajok nem egységes vegyületek, hanem keverékek. Legtöbbször terpénekből és sesquiterpénekből, továbbá ezekhez kevert oxigén-, nitrogén- vagy kéntartalmú olajokból állanak. Különösen becsesek az olyan illóolajok, melyekben sok az oxigéntartalmú alkotórész ; ezeknek van a legáthatóbb szaguk és legkellemesebb ízük. Ezért újabban a gyárak is arra törekszenek, hogy lehetőleg terpénekben szegény, de oxigénes részekben annál dúsabb illatos olajokat állítsanak elő. A terpének maguk rendszerint csak gyönge illatúak. A szénhidrogéneken, alkoholokon kívül aldehidek, ketonok, fenolok, savak és eszterek is gyakran találhatók az illóolajokban. Az alsóbbrendű (kriptogám) növények közt a páfrány az egyedüli, mely illóolajat tartalmaz, ezzel szemben a magasabbrendu 12 Dr. Magyary-Kossa : Hazai gyógynövények.
