Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények

kének ezt a hatását már a régiek is ismerték s többek közt a XV. század végéről való nevezetes gyógyszertani munkának, a Hortus sanitatis-nak német fordítása is azt mondja, hogy »Die katzen ryben sich an disz krut und werffen darvider ihren samen, und darumb sol disz krut vervaret werden vor den katzen«. A valeriánagyökérnek csípős, keserű íze van s ezért különösnek találom, hogy népünk né- melyhol »macskaédesgyökér«-nek »macskamézgyökén-nék nevezi. Levelei átellenesen állanak és páratlanul szárnyasak ; a felső levelek nyelet- lenek, szárölelők s a két szemben álló levél töve egymással összeforrt. Virágai aprók, halvány vörösek, bodzavirágra emlékeztető szagúak, a szár végén terebélyes bugában állanak (4. ábra).

Hatása : A gyökönke főhatóanyagai a valeriánasav és a valerána- olaj (oleum valerianae), melyben kámforszerü anyagok és terpének (borneol, kampfén, pinén stb.) foglaltatnak. Az illóolajnak, ha kis adagokban adjuk, ingerlő hatása van a középponti idegrendszerre, ezért is szívgyöngeségnél, erőtlenségből származó összeesésnél szokták rendelni az orvosok. Nagy adagokban ellenkezőleg : ingercsökkentő, csillapító hatást gyakorol az idegrendszerre (úgy mint a kámfor) és Binz-nek meg másoknak állatkísérletei szerint még a sztrichnintől, brucintól, ammóniumvegyületektől származó görcsöket is megszünteti. Ezért csillapítja a lovak bélgörcsét (kólikáját), tetanuszát is. Igen nagy adagokban a gyökünkéből készített tinktúra és kivonat (extractum valerianae) heves gyomor- és bélhurutot, fejfájást, szédülést, deliriumokat, dühöngési rohamokat, látási és hallási zavarokat, pupillatágulást, sőt múló vakságot is okozhat. Különösen érdekes, hogy legújabban egy francia orvos, Chevalier, a gyökönke friss kivonatában egy igen mérges, helybeli érzéstelenséget okozó, a nyúlt- velőre bénítólag ható alkaloidát és glikozidát is talált. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a valeriánagyökér és a benne levő zsír- saveszterek (izovaleriánsavbornileszter stb.) nagy adagokban bénítólag hatnak a középponti idegrendszerre s orvosi szempontból ez a növényi nyersanyag vagy anyaszer (drog) csak mint gyönge narkotikum érdekel bennünket, mely (alkotórészeinek bomlékonysága következtében) újabb időben sokat vesztett hiteléből.

Használata: A gyökönkét leginkább görcsellenes szerül szoktuk használni, részint a tőkéjéből készített forrázat (infusum), részint tinktúra alakjában, más görcselleni (többnyire illatos) szerekkel együtt rendelve. Ezen illatos anyagoknak (pl. narancsvirágnak, mentaleveleknek) a hozzáadása azért is ajánlatos, hogy a gyökönke kellemetlen szaga valamelyest leplezhető legyen. A régebben nagyhírű Heim-féle hisztéria-elleni teakeverék szintén ilyen illatos szereknek és a valeriánának keveréke volt. Még nem is nagyon régen azt tartották, hogy a gyökönke s más erős és nem éppen kellemes szagú szerek (asa foetida, jódtinktura stb.) különleges (specifikus) hatással vannak a hisztériánál. Ma már tudjuk, hogy ez a kellemetlen idegbaj, mely annyi jobb sorsra érdemes nőnek testi-lelki jólérzését és ezzel együtt annyi családnak a nyugalmát, sőt boldogságát dúlja föl, tisztán orvosságos kezeléssel meg nem gyógyítható, el nem mulaszt-