Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 10. Bőrizgatók

144

repens és R. arvensis volt. A boncolásnál csak gyomor- és bélhurut jelenségei voltak észlelhetők. Egy másik esetben 12 tehén pusztult

el Ranunculus acer, sceleratus és bulbosus evése után. A boglárkafélék

közé tartozó mocsári gólyahír (Caltha palustris) szintén tartalmaz anemonekámfort és háziállatokon nem egyszer okozott már mérgezést úgy lovon, mint szarvasmarhán. Ilyenkor a mérgezett állatok vizelete sötétbarna, vértartalmú volt s egyszersmind a gólyahír jellemző szagát mutatta. A leánykökörcsin (Anemone pulsatilla, Pulsatilla grandis Wender) kivonatát (extractum pulsatillae) régebben gyógyszerül is használták s különösen féloldali fejfájás és egyéb ideges bajok alkalmával

87. ábra. Torzsika boglárka v. víziméreg.

(Ranunculus sceleratus.) j^j

kifejtett csillapító, hatását dicsérték.

A bőrizgató hazai növények közt említhetjük a mocskos kontyvirágot (Arum maculatum, 88. ábra) is. Ennek hosszúnyelű, dárdásleveleiben és gyökértörzsében kevés szaponin, fiatal tavaszi hajtásaiban pedig egy konicin- hez hasonló alkaloida és némelyek szerint kéksavat adó alkotórésze is van.

Régebben a magyar orvosok is gyakran rendelték gyökértörzsét (radix vagy helyesebben rhizoma ári), melyet akkoriban árongyökérnek, borjúlábgyökérnek is neveztek. »Minden köszvényes embernek legelőször Aaron-port kell innya adni borban«, olvastam egy XVI. századbeli kéziratában a Nemzeti

88. ábra. A kontyvirág (Arum maculatum) és buzogányom virágzata (a : a hím virágok, alatta a termővirágok csoportja).