Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
6 orvosi babonák ezek, melyeknek ma már sem jelentőségük, sem megbízható magyarázatuk nincsen. A babonák azonban igen hosszú életűek szoktak lenni, s az ember, ez a par excellence konzervatív lény, semmihez sem ragaszkodik oly makacssággal, mint az orvosi babonákhoz. Csakis ebből magyarázhatjuk, hogy a büröknek a geni- t áliákra és a tej mirigyekre gyakorolt sorvasztó hatásáról való hit, még ma is tartja magát a nép között, s például felvidéki tótjainknál ma is az a divat járja, hogy a szoptatós asszonyok, mikor csecsemőiket elválasztják, bürök leveleket raknak emlőikre, hogy a tejmirigyek működése minél gyorsabban megszűnjön. Évezredek reminiszcenciája! Ezzel szemben bizonyos, hogy a bürökkészítményeknek helybeli érzéstelenítő hatása van, ezért használják a kivonatot (extractum conii) ilyen célokra, bár ma már ezt is igen ritkán, tekintettel mérgező hatásaira. Jó hasznát látták még bizonyos skrofulás eredetű szemgyulladásoknál, hol a koniin feltűnő gyorsan szünteti meg a fény okozta fájdalmat (fénykerülést) és a szemhéjak görcsét. Egy újabbkori bróm-készítményt (coniinum hydrobromicum) különösen a francia orvosok ajánlották csillapítószernek gyermekek szamárhurutja,-asztmás nehéz lélegzés stb. ellen, de ezirányú használata sem tudott gyökeret verni az orvosok mindennapi gyakorlatában. A bürök mellett még két hazai mérges ernyősről kell itt röviden megemlékeznem : a mérges ádázról (Aethusa cynapium-ről), mely egy koniinhoz hasonló alkaloidát tartalmaz, s a még sokkal mérgesebb csomorikáról (Cicuta virosa), mely leginkább mocsaras helyeken terem, fehér virágú s vastag, húsos, belül üreges gyökértörzsű. A cso- morika leveleinek petrezselyemhez hasonló ize van s ebből érthető, hogy emberen s házi állatokon sokszor okozott már súlyos, sőt halálos mérgezést. A benne levő mérges gyanta (cicutoxin) a pikrotoxinhoz hasonlóan heves görcsöket okoz, mert a nyúltvelőben levő görcscentrumokat hevesen ingerli. Régebben a rhizomájából (»kónyigytikén) kivonatot készítettek s ezt csúzos bajok ellen rendelték az orvosok. Macskagyökönke. (Valeriana officinalis.) Leírása: A macskagyökönke vagy macskagyökér, serjékfű, másfél méternyire is megnövő, nálunk az egész országban ritkás erdőkben, vizes helyeken található évelő növény, melynek vaskos földalatti szára (tőkéje) van ; ebből számos rövid, tarackszerű indát hajt. A tőkének, különösen megszárított állapotában erős, kellemetlen, izzadságra emlékeztető valeriánasav-szaga van. Jórészt ennek tulajdonítható, hogy a gyökönke ingerlőleg és vonzólag hat a macskákra, mert ezek az ivarzás idején hasonló szagot fejlesztenek. (Némely külföldi egyetemi intézetben még ma is úgy fogják a viviszek- ciós kísérletekhez szükséges macskákat, hogy éjjelre a csapdákba valeriánatinkturával meglocsolt szivacsokat helyeznek.) A gyökön-
