Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 8. Helybeli hatású drógok

132 elágazó, sok négyzetméter területet borító gyökérzettel. Régen isme­retes, hogy a glandulifera változata hazánkban is előfordul s leg­újabban is Augusztin Béla a Tiszántúl nagy kiterjedésű ilyen édes- gyökértelepre bukkant. Az édesgyökér, hogy Tschirch kifejezésével éljek, valóságos arzenálja az édes anyagoknak. Legfontosabb ezek közt a glycyrrhizin (vagy helyesebben glyc^rrhizinsav 5—7%), mely káliumhoz és kal­ciumhoz kötve fordul elő benne, továbbá a nádcukor (3—10%), mely különösen az orosz gyökérben fordul elő nagy mennyiségben. Azonkívül még glukózt és mannitot is kimutattak benne. A legrégibb drogok közé tartozik, már az egyiptomi papiruszok és a régi kínai füveskönyvek is megemlékeznek róla, mint köhögést csillapító szerről. Manapság is legtöbbször ilyen célú a használata. Veszelszki is azt írja (1798-ban), hogy »az édesgyökér az ember szom­júságát meg-óltja, ha szájjában tartja s úgy rágja; pehes, hurutoló embernek melyjét, tüdejét nagyon segítti, ha a gyökere főtt vizét isszák és a vese fájjása ellen is igen hasznos; az éhséget is enyhíti, ha nints mást mit rágni«. Az édesgyökér legismertebb és leggyakrabban használt készít­ménye a nyers kivonata, vagyis a medvecukor (succus liquiritiae venalis, extractum liquiritiae crudum). Ezt különösen Dél-Olaszország- ban (Kalabriában, Szicíliában) gyártják nagymennyiségben, még pedig úgy, hogy az előzetesen megmosott, szét vagdalt és szétzúzott édesgyökeret vaskatlanokban kétízben vízzel kifőzik, kipréselik s az így nyert kivonatot kellő mértékben besűrítve, olajosfelületü asztalokon szétosztják, rudalakba gyúrják, a gyáros bélyegével lebé­lyegzik, végül pedig gyorsan lemossák, hogy a hozzátapadt olajtól megtisztítsák. A legjobb fajta medvecukor a Martucci, Baracco, De Rosa, Compagna, Solazzi, Di Surde stb. bélyeget (vagyis a gyártulaj­donos nevét) viseli. A mellékelt ábra báró Compagna olaszországi (coriglianói) gyártelepének egy részletét tünteti föl ; az ábra közepén látható a rúdformába gyúrás művelete, jobboldalt a kész rudakra a gyár bélyegét ütik rá, baloldalt pedig a rudakat hosszú fatáblára téve megszárítják s egyszersmind szakértő szemmel megbírálják, mielőtt forgalomba hoznák. 1910-ben csupán Cataniában hét medvecukor­gyár működött s az egész olaszországi kivitel ebben az évben körül­belül kétmillió lirára rúgott. A kalábriai medvecukor glycyrrhizin-tartalma 10—12% közt ingadozik, cukortartalma pedig 14—15%, amivel majdnem tökéle­tesen egyezik a nálunk (Orosháza környékén) gyűjtött édesgyökérből készített medvecukor vegyi összetétele. Kuntz János elemzése szerint ugyanis a magyar édesgyökérből készített succus glycyrrhizin tar­talma 12%, cukortartalma 15% volt.1 A magyar édesgyökérből tehát teljesen megfelelő kivonat nyerhető. Az édesgyökér és kivonata a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartozik. Leginkább rekedtség, hörgőhurut, köhögési inger 1 V. ö. Herba, 1921. évf. 411. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom