Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények
121 már tudjuk, hogy ezek a kellemetlen élősdiek hatalmas terjesztői a legveszedelmesebb fertőző betegségeknek s így valóban szánalommal gondolhatunk vissza szegény elődeinkre, kik sem a szürke, sem a fekete marha ellen nem tudtak sikerrel védekezni folytonos' táborozásaik közben. Pedig, hogy békében mily nagy gondot fordítottak testük tisztántartására, eléggé bizonyítja, hogy még a középrendűek házában is mindég megtaláljuk a mosdómedencéket, korsókat és törülközőket, sőt azt is gyakran olvassuk, hogy külön orcatörlő keszkenőjük, fejtörlő keszkenőjük, kéztörülni való kendőjük volt, ebéd után mosakodtak, szivacsot használtak s a szappanfőzés széliében divatozott.1 De hát mindezt nélkülözniük kellett a tábori élet hányatásaiban, a tetűnek pedig (régi magyar közmondás szerint) megvan az a rossz tulajdonsága, hogy »nem szükség azt az ködmönben rakni, magától is belé mász /« Az emberi test legközönségesebb külső élősdije a bolha (Pulex irritans), ez a kellemetlen apró »háziállat«, mely kicsisége ellenére is a legerősebb állat a világon, mert saját teste hosszához viszonyítva, óriási távolságra tud ugrani ; úgyhogy ha az ember combizmaiban is meg volna az az erő, mint őbenne, akkor bármelyikünk könnyű nekilendüléssel át tudná ugrani a Gellért-hegyet. így tanította ezt egykori állattan-tanárom, Margó Tivadar, ki a pózos nagyképűség helyett inkább a humort vitte be egyetemi előadásaiba. A bolha rendszerint nem okoz nekünk nagy bajokat, de alkalomadtán mégsem közömbös a vele való érintkezésünk ; kiderült ugyanis, hogy^ különösen a pestis terjesztésében van nevezetes szerepe. Ezt a borzasztó fertőző betegséget tudvalevőleg főleg a patkányok terjesztik, még pedig bolháik közvetítésével. Számos kísérlet igazolja, hogyT ha a pestisben szenvedő patkányokat megtisztítjuk bolháiktól, akkor a hozzájuk zárt egészséges patkányok nem kapják meg a betegséget. Már pedig a patkányok bolhái az ember vérét is szívják s ilyen módon emberekre is könnyűszerrel átviszik a veszedelmes fertőzetet, a pestis betegség bacillusait. A poloska (Cimex) szintén részt vehet a fertőző betegségeknek együk emberről a másikra való átvitelében és ezért már a régiek is nagy súlyt helyeztek a csimaszok vagy csimák (poloskák) irtására Méliusz az Iris foetidissimát is csimazölő /«nek nevezi; ma már inkább görcsellenes gyógyszernek és hashajtónak használják ezt a hazánk némely vidékén (Komárom környékén stb.) található vízi növényt, illetőleg a tőkéjét. Ugyancsak a poloskák régi emlékét rejti a csimazkóró név, mellyel a Coris'permum nitidum Kit. nevű libatopp- félét illették eleink. A nagy magyar alföld homokjának egyik érdekes növénye ez, melynek hatóanyagairól igen keveset tudunk s így gyógy'- szertani szempontból mindenképpen érdemes volna a behatóbb tanulmányozása. 1 Hogy a magyar szappannak milyen jó híre és becse volt akkoriban, az is bizonyítja, hogy alföldi városaink gyakran szappant adtak a oromé , részint adóba, részint ajándékba.
