Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények
112 hosszúságig megnövő) emberi szalagférgek közé tartozik. Izeinek száma a 3000—4000-et is elérheti. Ha az egy év alatt az emberből távozó féreg ízeit egymás mellé téve képzeljük, akkor húsz méter hosszúságnál is többet kapunk. Kutyában és macskában is előfordul. A féreg petéi vízben kelnek ki s különféle rákokban és halakban fejlődnek tovább ; innen van, hogy különösen a nagyobb tavak és tengerek mellékén élő emberekben található. Európában leggyakoribb a francia Svájcban, a genfi tó vidékén, hol a lakosságnak 15—20%-a fertőzve van vele ; ezért némelyek »svájci galandféreg«- nek is nevezik. Feltűnő, hogy a féreg feje (a scolexe) mandula- vagy bunkószerüleg megnyúlt, igen apró, alig egy-két milliméter hosszú s a nyaki része is igen vékony, fonálszerű; (a 67. ábra baloldalának közepe táján látható finom hurokszerűen összecsapódott fonál). Közeleső kérdés, hogy a széles galandféreg a mi halainkban előfordul-e? Erre vonatkozólag néhai barátom és kollégám, Rátz István, végzett vagy húsz év előtt kutatásokat 117 balatoni halon, de egyszer sem sikerült neki a széles galandféreg lárváit kimutatni bennük. Ellenben megtalálta a teljes fejlettségű féreg ízeit egy az állatorvosi főiskolára hozott pesti kutyában. Ez a kedves és hűséges házibarátunk, kiről a keserűlelkű Byron azt írja egyik gyönyörű versében, hogy morális tekintetben is magasan áll az ember fölött, mert hűséges hozzánk, anélkül, hogy ezért jutalmat várna, mert bátor, anélkül, hogy bátorsága szemtelenséggé fajulna, mert erős, anélkül, hogy ereje durva erőszakká süllyedne: ez a barátunk sok szép és nagy tulajdonsága mellett is nem egyszer veszedelmet hoz reánk a benne rejtőzködő élősdi férgek révén. Valóban nem ártana, ha minden ú. n. szalónkutya nyakán ott lógna az a felírás, hogy »noli me tangere /« vagy még inkább az,, hogy »noli me osculari /« (ne csókolj meg !) Nem lehetetlen, hogy az említett fővárosi kutyába a dunai halak húsának evése útján jutott belé a széles galandféreg, mert azt már megállapították, hogy az Alduna halaiban (Romániában stb.), különösen pedig a csukában, előfordul a Dibothriocephalus. A halakba viszont apró vízirákok közvetítésével jut be ez a féreg. Az embernek leggyakoribb galandférge a horgas pántlikagiliszta (Taenia solium), mely 2—3% méter hosszúságra megnőhet. 68. ábra. A horgas pántlikagiliszta. (Taenia solium.) Az ábra baloldalán az ízek két sora (természetes nagyságban), a jobboldalon a féreg feje, 45-szörös nagyításban.
