Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
II. EMLŐSÖK. A mendemondák legelterjedtebb s legérdekesebb csoportját az állattan körébe tartozó mendemondák képezik. Az állatvilág oly általánosan érdekes jelenségeket mutat, hogy azok még a természettől nagyon távol álló ember figyelmét is lebilincselik. Nem csoda, hogy egy-egy érdekes és meglepő jelenség könnyen talál hitelt, ha mindjárt valószínűtlen is s ha egyszer hitelt talált, sőt tán könyvekbe is került, évszázadokig élhet megdönthetetlen igazság gyanánt. Pedig az állatok életéről biztos, a valóságnak mindenben megfelelő adatokat kapni nagyon nehéz. Még a közvetlen környezetünkben élő állatok tulajdonságait, szokásait, életmódját, gondolkozását sem ismerjük úgy, ahogy kellene, hát még az emberi szem elé csak nagy ritkán kerülő vadakét. A megfigyelés nehézsége, párosulva bizonyos akaratlan érdekességhajhászással, mely főleg régebben minden megfigyelésnek hibája volt, özönével termelték a mendemondákat. Az állatok életében észlelt bizonyos jelenségeknek indokolása még ma is sok mendemonda keletkezésére vezet. Az állatok viselkedését rendesen tisztán emberi szempontokból bíráljuk s elfeledjük, hogy a legtöbb állatnak más- és másképen működő érzékszervei vannak, aminek az a következménye, hogy egész világfölfogásuk, egész gondolkodásuk más mint
