Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

ÁLLATTAN. 55 találtak. S ha egyszer a mese lábra kapott, a földben talált ősvilági állatok csontjait könnyű volt elhullt sárká­nyok csontjainak tartani. Ma már nem fél a sárkánytól senki, az iskolás­gyermek is tudja, hogy mesebeli, költött lény, mely még azt is kitüntetésnek veheti, hogy a mendemondák könyvébe került. Nem zárhatjuk le a mesebeli állatok sorát, hogy egy modern, úgyszólván szemünk előtt született mese­beli állatról ne szóljunk, melynek születésénél korunk legnagyobb tudósai asszisztáltak. Ez a csodaállat az óceánok fenekén élő, kocsonyás testű őslény, a leg­primitívebb minden állatok között, mely a négyezer méteres mélységek titkos homályában valószínűleg ős- nemződés útján keletkezett. Huxley 1868-ban vizsgálgatva a n év előtt, kábel­lerakásnál az Atlanti óceánból szedett iszapot, kocso­nyás, fehérjeszerű rögöcskéket talált s ezeket egy tenger­fenéken élő, végtelenül egyszerű szerkezetű őslény részeinek tartotta. Ugyanez évben Wyville, Thomson és Carpenter a Porcupine-expedición újra megtalálják a különös nyálkát s rajta az élet nyomait vélik felismerni. Ez az élő iiyálka volna a legelemibb élőlény, mely min­den más élőlénynek ősanyagja. íme, föl van fedezve a titokzatos tengerfenéki ősnyálka, melyet Okén a tudó­sok látnoki szemével megjósolt s ime a tudomány iga­zat ád HoMEROSnak, hogy minden élőlény az óceánból származik. A nagy horderejű fölfedezés persze nagy­hírű lett, különösen mikor Haeckel is elfogadta a föl­fedezők adatait s az ősnyálka, mint csodaállat, Bathy- bius Haeckelii hangzatos névvel belékerült az állattani könyvekbe. Mikor aztán a világhírű Challenger-expedíció üzent hadat a tengerek titkainak, beföllegzett a Bathybius dicsőségének. Az expedíció kitűnő fiziko-chemikusa, Bathy­bius.

Next

/
Oldalképek
Tartalom