Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Általános rész
ÁLLATTAN. 55 találtak. S ha egyszer a mese lábra kapott, a földben talált ősvilági állatok csontjait könnyű volt elhullt sárkányok csontjainak tartani. Ma már nem fél a sárkánytól senki, az iskolásgyermek is tudja, hogy mesebeli, költött lény, mely még azt is kitüntetésnek veheti, hogy a mendemondák könyvébe került. Nem zárhatjuk le a mesebeli állatok sorát, hogy egy modern, úgyszólván szemünk előtt született mesebeli állatról ne szóljunk, melynek születésénél korunk legnagyobb tudósai asszisztáltak. Ez a csodaállat az óceánok fenekén élő, kocsonyás testű őslény, a legprimitívebb minden állatok között, mely a négyezer méteres mélységek titkos homályában valószínűleg ős- nemződés útján keletkezett. Huxley 1868-ban vizsgálgatva a n év előtt, kábellerakásnál az Atlanti óceánból szedett iszapot, kocsonyás, fehérjeszerű rögöcskéket talált s ezeket egy tengerfenéken élő, végtelenül egyszerű szerkezetű őslény részeinek tartotta. Ugyanez évben Wyville, Thomson és Carpenter a Porcupine-expedición újra megtalálják a különös nyálkát s rajta az élet nyomait vélik felismerni. Ez az élő iiyálka volna a legelemibb élőlény, mely minden más élőlénynek ősanyagja. íme, föl van fedezve a titokzatos tengerfenéki ősnyálka, melyet Okén a tudósok látnoki szemével megjósolt s ime a tudomány igazat ád HoMEROSnak, hogy minden élőlény az óceánból származik. A nagy horderejű fölfedezés persze nagyhírű lett, különösen mikor Haeckel is elfogadta a fölfedezők adatait s az ősnyálka, mint csodaállat, Bathy- bius Haeckelii hangzatos névvel belékerült az állattani könyvekbe. Mikor aztán a világhírű Challenger-expedíció üzent hadat a tengerek titkainak, beföllegzett a Bathybius dicsőségének. Az expedíció kitűnő fiziko-chemikusa, Bathybius.
