Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Általános rész
ÁLLATTAN. 53 nyíre északkeletnek, 20 lövéssel megsebzett egy 5—6 méter hosszú óriási polipot, melynek súlyát 2000 kgr.-ra becsülték. A hajóra fölhúzni nem bírták, de egy darabját elhozták s ennek vizsgálata alapján írták le Crosse és Fischer az óriási polip-fajt a Loligo Bouyerit. 1874— 75-ben Űj-Zéland és Japán partjain találtak óriás polipokat. Űjfundland partjairól pedig a new-yorki múzeumba 13 m. hosszú (Architenthis princeps Verill) s Kalifornia partjairól egy 15 m. hosszú (Octopus punctatus) krák került. Ezek szavahihető adatok. Kétségtelen tehát, hogy óriási polip van, de az mendemonda, hogy e polip szigetnagyságú vagy hogy egész hajókat tud lerántani a tengerbe vagy általában, hogy az emberre ely veszedelmes. A mendemondát valószínűleg Hugo Viktor : Les misérables regénye s Verne, Jókai s más íróknak idevonatkozó adatai tartják életben. Népmeséinknek állandóan szereplő alakja a sárkány. Van 3, 5, 7, 9, sőt II fejű, szárnyas és szárnyatlan, koronás, tüzet okádó stb. s valamennyinek közös rossz szokása, hogy emberhússal él, szüzeket rabol el s azokkal kiszolgáltatja magát; rendes, foglalkozása pedig, hogy kincseket őriz. Számos népmonda, helységnév, személynév mutatja, hogy a sárkány meséje nálunk is igen régidő óta ismeretes. Sok nemes család címerében ott van a sárkányfog. így a Báthoryak címerének három sárkányfoga a család ősének, Oposnak hőstettét hirdeti, aki megölte az ecsedi lápban lakó borzasztó sárkányt. Székelyföldön minden barlangról tudják, hogy mikor, milyen sárkány lakott benne s ha egy forrás kiapad, rámondják, hogy földalatti sárkány itta meg a vizet. Heves megyében beszéli a nép, hogy még a múlt évtizedben is láttak sárkányt s egy favágó bele is vágta a baltáját. A XVII. század végén (1671—72) Hein János a KárpátSárkány.
