Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

52 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.

hogy a felszínen úszó nagy tengeri moszattömegeket tartottak tengeri kígyónak.

Ez a sokféleség is magyarázhatja, hogy miért oly eltérők a tengeri kígyó leírásai. Egyszer fókákat, máskor cápákat, madarakat vagy épen moszatcsomókat néztek tengeri kígyónak.

Krák. A másik még élő mesebeli állat az óriási polip, vagy mint másképen mondják, a krák. Ez már ősrégi eredésű állat s nem is oly légből kapott, mint a tengeri kígyó.

Ma is sokan hiszik, hogy az óceánokban él egy óriási nyolckarú, kocsonyás testű, papagálycsőrű, nagy, merev szemű szörnyeteg, mely mellett még a 30 méteres cethal is eltörpül. Ez a szörnyeteg hatalmas karjaival egész hajókat át tud nyalábolni s lerántani a mélybe vagy legalább a fedélzetről szedi le az embereket s falja fel őket.

Már Plinius említi Trebius Niger adatai nyomán az óriási polipot. Aelianus egy szárazföldön járó óriási polipot ír le. (A szárazföldön járás lehetséges dolog !) Olaus Magnus, Olof Worm, Thomas Bortholinus ismételten említik. Az első egyenesen oly nagynak mondja, hogy mikor a tenger felszínére száll s hosszan így marad, úgy hogy hátát bokrok, fák növik be, az emberek szigetnek tartják s kikötnek rajta.

Olaus Magnus itt összetéveszti a krákot az óriási cethallal, St. Brandanus szigetével. Ez a Vl-ik században keletkezett mese egy cethalat hirdet szigetnagyságúnak, melyen a szentek szigetét kereső Brandanus lelkiatya kísérőivel ki is kötött s mely csak akkor sülyedt el, mikor tüzet raktak a hátán.

Az óriási krákot Karl August von Bergen nyomán Linné is leírja Sepia mikrokosmus név alatt.

Egyszóval, az óriási polip a mai napig szerepel az irodalomban s ily óriási polip tényleg — van.

1861. szept. 30-án az Alekto gőzhajó Bouyer kapitány vezénylete alatt, a Kanári-szigetektől 400 km.-