Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

tehát nem él, csak életképessége van. Ilyen állapotban évekig ellehet, változás nélkül. Ezt a tulajdonságot ismeri mindenki, s így erős talajra jutott a múmia- búzáról szóló mendemonda, mikor szárnyra kelt a hír, hogy az egyiptomi királysírokban 4000 éves búzát találtak, mely — csodák-csodája — megtartotta csírázó képességét, s elvetve szép acélos szemű kalászokat termett. Philipson 1889-ben kimutatta, hogy a mumia-búza históriája csalás. A csírázásra képes magok rendes, tavalyi búzaszemek, melyeket a bennszülöttek csempésztek a sírokba. Találtak azonban 1903-ban igazi múmia-búzát is. Dr. Borchard saját felügyelete alatt végzett ásatásoknál N e-woser-re V-ik dinasztiabeli fáraó 4300 évvel ezelőtt készült templomának alapjaiban két sziklaüregben triticum dicoccum fajhoz tartozó búzát találtak. Ez azonban nem csirázóképes. Száraz, megbámult, töpörödött szemek, melyek köny- nyen törnek, porrá esnek, csírázó erejük pedig nincs. Négy ezredév még a lappangó életet is kioltja.

Az angol gazdasági egyesület már 1834-ben tett kísérleteket annak kipuhatolására, hogy a magvak mennyi időre tartják meg csirázóképességüket. Kitűnt, hogy 30 év alatt a legtöbb növénymag elhal. Sennor Batalha szerint a rizsszem kedvező viszonyok között 100 évig is megtartja csírázó erejét.

Itt emlékezhetünk meg az ú. n. 100 éves aloe-ról is. »Az aloe minden 100 évben egyszer virágzik«, így szól a mendemonda. Mert bizony az aloe egész életében csak egyszer virágzik, de nem éppen a századik évben. Az aloe viszonyainak megfelelően él és erősödik egynéhány évig; 15—20, de néha csak 60—70-ik évében egyszerre kifejleszti 3—4 méteres pompás virágzatát, s magokat érlelve elpusztul. Az aloe tehát nem »minden« és nem »száz« évben virágzik.

32 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.