Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Általános rész
legnagyobb része, így a rágcsálók, kérődzők, patások, stb. Még a majmok is sok tekintetben előrehaladottabb faj fejlettséget mutatnak mint az ember. Igaz, hogy az ember szellemi képességeivel messze túlszárnyalta az egész élő világot, de ennek dacára is sokkal alacsonyabb fokán áll a faj fejlettségnek mint a legtöbb emlős. Az embert csak nagyon egyoldalú fölfogással mondhatjuk a »legtökéletesebbnek«. (Selenka, Hubrecht, Stratz.) ósnemződés. Mikor a lisztben megjelenik a lisztkukac, a porban a bolha, az üvegház gondozott növényein a levéltetű, a befőttes üvegen a penész, az ecetben az ecetférgecske, sokan egyszerűen rámondják: »megtermett benne«. Ez a kifejezés azt akarja jelenteni, hogy az illető élőlény magától, tehát nem szülőktől keletkezett. Valóban sokan hiszik, hogy élőlények így maguktól keletkezhetnek. Műveltebb emberek csak holmi féregről hiszik el a dolgot, de a nép gyakran még magasrendű állatokat is így elődök nélkül létrejöttnek gondol. Mai tudásunk szerint semmiféle élőlény nem keletkezik magától. Minden élő individuum, legyen az ember, patkány, ázalékállat, baktérium, penész, vagy virágos növény, hozzá hasonló elődöktől származik. Nem tartjuk kizártnak, hogy igenis keletkezhetik földünkön ma is élőlény szervetlen anyagokból, vagy általában elődök nélkül, de ilyen esetről tudomásunk nincsen. A probléma nagyon régi. Az élet keletkezése mindenkor foglalkoztatta a gondolkodó elméket, s bizony még nem is oly régen, nagy tudósok is sok állatról, növényről hitték, hogy maguktól, ú. n. ősnemződés útján keletkeznek. Aristoteles szerint halak, békák, sőt egerek és patkányok is keletkeznek iszapból, eső áztatta földből, 20 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.
