Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

koponyájú és négykézláb járó lény volt, melyet, ha ma élne, a laikusok majomnak mondanának. De nem a szakemberek.

Különböznék a ma élő majmoktól, melyek sok tulajdonsága újabb szerzemény, úgy hogy jobban eltérnek a terciär-kor ősemlősétől, mint maga az ember. Minden arra vall, hogy mi tartottuk meg legtökéletesebben az ősi típust, az emlősök többi fajai mind oldal18 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.

I. ábra. Az emlős állatok közös őse, a terciár-kori ősemlős. (Stratz nyomán.)

hajtásai az emlősök törzsének, melynek legegyenesebb leszármazottja az ember.

A majmok — a szó szoros értelmében véve — csak oldalági rokonaink, de nem közvetlen elődeink. Jól érzékíti ezt a túloldali táblázat.

Akinek megragadták a figyelmét azok a szavak, melyekben hangoztattuk, hogy az ember tartotta meg talán legjobban az ősemlős típusát, az egy kis okoskodással csodálatos eredményre juthat. Ha az ember áll az emlősök közül legközelebb az ősi típushoz, úgy a többi faj kétségtelenül tökéletesebb mint az ember.

Az összehasonlító bonctan és fejlődéstan igen sok adattal igazolja, hogy az ember sokkal közelebb áll az ősi, eredeti, differenciálatlan típushoz mint az emlősök