Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Orvostan
ORVOSTAN. 253 »A m. kir. igazságügyminiszter 1888. évi augusztus hó 23-án 17.003. szám alatt kelt körrendeleté az összes királyi bíróságokhoz a bűnjeleken beszáradt vérfoltok szakértői vizsgálata tárgyában. A királyi bíróságok igen gyakran kérik ki a szakértőknek véleményét aziránt, hogy valamely bűnjelen beszáradt állapotban levő vérfolt embervértől származik-e ? A vegyészszakértő, valamint a górcsövész is, kik ily foltok megvizsgálására hivatvák, a tudomány mai fejlettsége mellett csupán annyit képesek határozottan megállapítani, hogy a kérdéses beszáradt folt vértől ered-e vagy nem, s hogy a vérfoltban emlős vagy nem emlős állat (madár, hal, hüllő) vére van-e jelen, azt azonban csak a legritkább s concrete talán elő sem forduló esetben bírná a szakértő bizonyossággal eldönteni, hogy a beszáradt vér embertől származott-e ? s ezen egy eset csak akkor képzelhető, ha a bűnjelen oly egyén vére gyaníttatik, akiről már eleve megállapíttathatott, hogy az valamely sajátos jellegű vérbetegségben, például leukaemiában szenvedett. Az ez irányban szakértők meghallgatásával folytatott tárgyalások alapján ennélfogva figyelmeztetem a királyi bíróságot, hogy a szakértőkhöz valamely bűnjelen beszáradt vérfolt megvizsgálása iránt csak akkor forduljon, ha azt kívánja megállapíttatni általuk, hogy a kérdéses folt általában vértől ered-e vagy nem ? vagy ha a vizsgálat adatai nyomán azt szükséges megállapíttatni, hogy a vérfolt emlős vagy nem emlős állattól származik-e ? vagyis akkor, ha a vádlott például nem akar vagy nem képes a vér eredetéről nyilatkozni, vagy midőn madártól vagy más, nem emlős állattól eredetinek állítja az illető vérfoltot, vagy midőn azon gyanú forog fenn, hogy valamely panaszos nem emlőstől eredő vérfoltokat mutat be emberi vér gyanánt. Ezenkívül — minthogy a szakértő a tevefélék vérét is képes meg-