Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Csúszómászók, kétéltűek
ÁLLATTAN. 139 sputatrix s még nehány más faj áll ilyen veszett hírben. Még aránylag modern észlelők is hittek a kígyó köp- ködésében (Cumming Gordon, Reichenow, Falkenstein stb.), de a kígyó igazán alapos ismerői, Botha, Bonnis- ter, Hesse, Schinz, mitsem tudnak a köpködésről, melyet különösen a hazai kígyóinkra vonatkozóan bátran mendemondának minősíthetünk. Jellegzetes, hogy a kígyó hegyes kis nyelvét mindenki »fullánknak« nézi s azt hiszi, hogy a kígyó ezzel szúr. Ez a mendemonda igen nagy elterjedtségű; nemcsak egész Európában ismerik, hanem még Ázsiában is sokan ezt vallják. Az egész állítás merőben téves. A kígyó nyelve először is nem mérges, másodszor, ha akarna se tudna vele sebet ejteni. A nyelv — elfogadott nézet szerint — egyszerűen tapogató szerv. A kígyó előre nem jól lát s látása különben is, különösen vedléskor, gyenge. Igaz, hogy a kígyó, ha indulatba jön, nyelvét sebesen szokta öltögetni, de ez merőben veszélytelen fenyegetés. A kígyó mozgóképességét rendesen túlbecsülik. Igaz, hogy a vágás, mikor a mérges kígyó odacsap áldozatához, villámsebes mozdulat, de a kígyó haladása nem oly sebes, mint közönségesen hiszik. Lentz, a kígyók egyik legnagyobb ismerője, már helyesen kiemelte, hogy a kígyók haladási sebességét, mert a mozgás szokatlan s azt a látszatot kelti, hogy a haladás igen sebes, pedig az ember futás nélkül is, gyors járással, utolérheti. Azok a leírások, melyekben a kígyó haladása a kilőtt nyíléhoz van hasonlítva, hibásak. Sokan hitelt adnak olyan elbeszéléseknek is, melyekben előfordul, hogy a kígyó ugrálva üldözi ellenfelét. A kígyó, mint mondtuk, nem üldöz senkit, másrészt meg nem tud ugrani. Igaz, hogy a mérges kígyó vágása oly heves, hogy néha a kígyó egész teste megmozdul belé, de igazi ugrást, melynél a kígyó egész teste felemelkedett Fullánkfa.
