Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Csúszómászók, kétéltűek

134 mendemondák a természettudomány köréből. Nem tud meg­fordulni. befordulni. Ismételten látták, hogy ember elől menekülve, bokrokat, fákat a legnagyobb vágtatás közben is ügye­sen kerülgetett. Ez a mendemonda, úgy látom, bizo­nyos Petrus Martyr : »Legatio Babylonica« című munká­jában lehet először megemlítve. Ez az író különben is sok rémeset beszél a farkával csónakokat felfordító és embe­rekre vadászó krokodilusokról. Már a XVIII. század szerzői tagadják, hogy a krokodilus csak egyenesen tudna futni. Megjegyzem, hogy u. e. a mendemonda van a veszett kutyáról is elterjedve. (L. ott.) Jó puskagolyó legvastagabb páncélját is átjárja, vékonyabb részein még a nyíl is halálosan sebzi. A tojásokat nem pusztán a nap melege költi ki, hanem mint Audubon, Lützelberger, Lyell és mások adataiból tudjuk, a tojások köré hordott levelek s más növényi részek rothadásából fejlődő meleg is lényege­sen hozzájárul. Teknősbéka. A teknősbéka nincs feltétlenül elveszve, ha hátára fordítjuk. Feje és farka segítségével csaknem valamennyi faj meg tud fordulni, de van nehány faj, — óriás teknős, Árrán-teknős, Horsfield teknőse — melyek hátukra fektetve csaknem tehetetlenek. Mint általános tétel, mendemonda. Kígyó. A kígyók az egész föld kerekségén, minden népnél, minden időben gyűlölt vagy rettegett állatok voltak. Idegenszerü alakjuk s némely fajnak rettentő mérge oly mély hatást tett mindenkor az emberre, hogy az e talajon fakadt babonáktól és előítéletektől még ma is alig tudunk szabadulni. Alig van mithológia, vallás, melyben kisebb-nagyobb szerepe nem volna a kígyónak vagy a kígyó fogalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom