Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
ÁLLATTAN. Állattan. iig rájuk zúduló hatalmas víztömeg. Olaus Magnus, Gess- ner le is rajzolják, amint a dühös cethal árvizet zúdít a hajóra. Narval. Az agyaras narval hatalmas fej éke rég idők óta foglalkoztatta az embereket s így a róla szóló mende-* mondák is régi keletűek. Sokan hiszik még ma is, hogy a narval hosszú orrával hajók falát szúrja keresztül s így meglékelve, elsülyeszti őket, hogy az ott vesző emberekből lakomát csapjon. így írta már Albertus Magnus. Mások jégtörőnek tartják, mint azt először Rochefort állította; abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy a szarv hatalmas fegyver, mellyel az állat ellenfelét felnyársolja, vagy zsákmányát megkeríti. Figyelembe véve, hogy csak a hímnek van agyara, s hogy ez a szerszám zsákmányszerzésre meg jégléke- lésre egyáltalán nem alkalmas, be kell látnunk, hogy az agyar csak a hímek egymás közötti tusájában játszik komolyan szerepet, de különben igen ártalmatlan jószág, éppúgy, mint a szarvas agancsa. A narval különben is apróbb, nem felnyársalni való táplálékot fogyaszt, hiszen rágni sem tud. Az agyar nem valami szarunemű anyag, hanem óriásivá fejlődött fog. A narvalnak csak két foga van. Ezek a nősténynél sohse bújnak elő üregeikből; a hímnél is rejtve marad a jobboldali, de a bal előrenyulva óriási agyarrá nő, mely harmadfél méter hosszú is lehet. Erszényesek. Az erszényes emlősökről az a hit van elterjedve, hogy erszénye csak a nősténynek van. Ez téves. Igaz, hogy a nőstény erszénye nagyobb, fejlettebb mint a hímé,é hiszen csak ez bír a faj fenntartása szempontjából fontossággal, de van erszénye a hímnek is. A gyárának célja. Csak a nőstény erszényes.
