Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)

Első rész. A' gyermek-kor - II. Szakasz. A' gyermek-kor, beteges állapotban

62

—0—tán megzavarodik, az üterek a’ nyakokon kezeken keményen vernek. Mind ezen jelenségek estve felé nehezednek, reggelre megkön- nyebbednek.

így tartván ez két három nap külömbféle mértékben előtűnnek az ábrázaton, az orron, és az ajakon, az állón, nyakon, mejjen, hason, ’s a’ végtagokon apró vereses , tsak hamar hójagotskákat formáló foltok , mellyekben egy kis kemény pontot lehet megkülömböz. tetni, mellyet valamennyire a’ balha ( culex) tsipéshez lehet hasonlítani. A’ nyelés nehezen esik , a’ torok rekedt, a’ szájban bőven jön a’ nyál, mert a’ száj ’s orr vékony hártyáján is szintúgy, mint a’szemben vágynak némelykor illy himlők.

Két három nap alatt kiveri igy a’ himlő a’ beteget, ’s azzal a' lázzadás enyhül, minden tsomótska azomban a’ melly első nap veres vala , már a’ második nap hójagotskát formál , melly tiszta savós, vagy zavaros , sárga fehéres nedvességgel megtelik közepén be hor padván, (gödrötskét formálván) olly rendel; a’ mint ki jöttek a’ bőrre. — Ha ezen hója- gotskák igen sűrűén vágynak, mindeniknek tüzes udvara lévén, öszve futnak, ’s a’ bőr kétszeresen feszül, ’s meggyúlad. A’ szemhéj j dagad, tsipás , leragad; az egész ábrázat felpuífad : a' tenyeren és talpon ritkábban van, és ha van, az már igen nagy mértékbe lévő kiütést mutat.