Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)

Első rész. A' gyermek-kor - II. Szakasz. A' gyermek-kor, beteges állapotban

54

—Oktalan formájú, öszve húzott vállú, hegyes fejű, és púpos hátú személynek van le írva. És Plautus is ide mutat ezen szaraival:

Metuerem — -— — — — —

ne uxor mihi insignitos pueros pariat postea, Aut varum, aut valgum, aut compernem , aut paetum , aut broncum filium.

Betegség tehát ez, melly némelly helyeken vidékiebb: mint Angliának hegyes vől- gyes tartományiban, Bavariában Stájerban ’s a’ t. de nálunk is a’ Karpatusok körűi nevezetesen Máramarosban; és a’ Dráva vidékén (endemicus) ’s kivált midőn a’ fŐ tsontjai hibásan vágynak alkotva, szüli azt a’ módosítást , melly Cretinísmusnak neveztetik. *) Kü- lömben ,közönségesen midőn a’ tagok, a’hát, vagy mej formátlanok, a’ kaponya pedig, és az egész fő megmarad természetes alkotásában, az illy rhachiticus betegek , a’ tapasztalás bizonyítása szerént igen jeles elmebeli tehettsé- gekkel szoktak bírni.

Külömbféle túdós és tapasztalt Orvosok állítások szerént a’ rendetlen tápláltatás’ betegsége ez, még pedig olly formán, hogy a’ gör*) Valóban ugyan ez az eredeti betegse'g, melly a’ tagok, v. mej, 's hát’ tsontjait meg lépvén, rhachitist szül; ha a’ kaponyának tsontjait rontja- el, ’s bennek vastagságot, öszve növéseket, kivált a* belső színen tsutsorodásokat okoz : akkor ezen cretinisinus, mellyet nállunk boldogtalanságnak , kábaságnak lehetne nevezni áll elő. Jeles munkátskát irtt erről Dr. Sensburg Ferentz. Wurzburg 1825. Vajha Magyar Országon is több figyelmet fordítanánk reája ! !