Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)
Első rész. A' gyermek-kor - II. Szakasz. A' gyermek-kor, beteges állapotban
—0—* 49 gatása; ha van — a' mint már a" Külföldiek példájára nállunk is sok házaknál tartanak — 2 —3— 4 piotzát a’ lehellő gége táján a’ nyakra tenni igen tanátsos, hogy így az Orvos megérkezéséig gyógyíthatatlanná ne légyen A’ betegség! ! 2i. §. A Görvélyről, vagy Min'gy betegségről. Alig van most gyermek a1 nagy városokban a’ kiről Szüléi vagy Orvosa nem mondanák, hogy skrofulás. Igaz, hogy a’ bujálko- dás *) a’ rossz dajkák , rendetlen étetés a’ gyermekek’ testi kifejtődzését akadályoztató nevelés , erre a’ gyermekeket a’ városokban, ’s másral vegyített vizet is Örömest iszik, mellyre izza- dás jön, ’s a’ szék is könnyebben megindul. A’ hártyának (fattyú bőrnek) kivetését, a’ melly a- zomban tsak akkor forináltatik , ha az etzettel való bánás későtskén , és a’ betegség legfőbb fokán (acme) kezdődött, lehet eszközleni egy -hánytatóval. Ha az irtóztatós fojtogató jelenségek tsillapod- tak, úgy a’ lábakról, és a’ mejjről le kell venni az etzetet — megtartván a* meleg ruhát, és a’szobamelegségét 16 —18° Reaum. Tsak akkor lehet gyökeres jobbulást reményleni, ha a’ betegség sebes ér-veréssel, lázzal ( hideglelés lieber ) és seprős vizellettel végződött. — — — — Semmi esetre sem kell a’ gyermeket hideg levegőre kivinni, midőn náthája van, mert az a’ le- hellőtsővbe is könnyen elterjed, és soha igen soká és igen meleg szobában nem kell altatni. A’ mellett a’ kopást, pattogzást, vagy a’ sebes főt soha sem kell gyermeknél hirtelen gyógyítani. *) Altas parentum pejor avis tulit. Nos nequiores, mox daturos Progeniem vitiosiorem. 4