Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)
Első rész. A' gyermek-kor - II. Szakasz. A' gyermek-kor, beteges állapotban
—0— 45 nem hirtelen késő estve ’s többnyire éjfél tájban aluvások alatt hánykodni, nyughatatlanokká lenni kezdenek , tompán köhögnek , a’ melly hangját a’ köhögésnek lehet hasonlítni a’ kis malatz röfögéséhez, vagy a’ tyúknak a- zon kiáltásához, mellyet tész’ midőn hirtelen ragadozó madarat lát:— ezen hangot a’ beszéd alatt nem lehet észre venni, hanem tsak a’ mélyebb lehellés, és köhögés alatt, vagy ha hideget iszik a’ gyermek, de meg esméri azt minden figyelmetes Orvos, sőt dajka is, mihelyt már valaha hallotta. Mivel pedig ez a’láz- zadás eleinte igy tsak éjjel jön ’s azután reggelre enyhül, és két három éjjel is ez történik: azért többnyire , kivált az álmos felvigyázók (akár anya akár dajka) a’ bajt észre nem veszik mind addig , míg a’ harmadik léptsőre nem emelkedik a’ betegség, midőn t. i. a’ lehellése a’ gyermeknek már nappal is nehéz, süvöltő kínos lessz, képe felfeszül, a' szemek kidagadnak, a’ beteg , fejét hátra feszíti, nyakát előre tartja, kezével torkához kapkod, az ott lévő akadályt, fojtogatást akarván elhárítani, ’s midőn ezen küszködő állapotban 12- 24 óra alatt a’ tudományos segítség mellett is megfúl*). Ugyanis eleinte, míg még a’gyú- *) *) Első tekintettel hasonlít ehez a’ sokkal ritkábban előforduló görtsös fulladozás , (Asthma Miliari) melly azonban általánosan külömbözik termeszetere , es gyógyítás módjára nézve: mert ebben náthás hideglelés (láz) nints, a’beteget hirtelen minden előidőköz nélkül lepi meg, — ’s ha/ szabadon botsátja, azonnal tiszta, és minden rekedtségtől
