Csorba Jósef: Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fenn-tartására, és a' betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829)

Első rész. A' gyermek-kor - II. Szakasz. A' gyermek-kor, beteges állapotban

—0—

43

domány, ’s vágynak bizonyos szereink mel- lyeket szerentsés következéssel használunk a’ gelesztáknak külömbféle nemei ellen.

19. §. A’ Kehelésről.

A* lehellő utak, és eszközök olly’ öszve- szerkeztettek, hogy valamint a’lehellésnek sokféle okait állítják az Orvosok, úgy a’ betegségek is számosak, mellyek azokban veszik eredeteket, és helyeket. Tzélunkra elég itt említeni azt, hogy a’ gyermekek fél - vagy esztendős korokig felette érzékenyek tüdejek- ben , és hajlandók a’ lehellő utak betegségeire, mellyek magokat köhögéssel mutatják.

Azért a’ külső levegőhöz lassanként kell a’ gyermekeket szoktatni, ’s mig egy esztendőnél nem idősebbek Novembertől fogva Martzi- usig a’ szobából ki sem kell vinni, ’s későbben is a’ nedves hidegtől az északi , ’s nap nyugo- ti széltől őrizni kell; külömben könnyen tüdő gyúladást kapnak, melly érett korú embernél is veszedelmes.

Ha tehát a’ gyermekek rekedtek, kehel- nek : mérsékleti meleg szobában maradjanak, éjjel is vigyázni kell, hogy a’ szoba igen ki ne hüljön: adni kell nékik lágy meleg bodza- herbatét, vagy lágy meleg édes tejet, vagy tojás sárgáját vízben tzukorral vegyítve , ’s mályva gyökér vagy levél főtt levét édesítve. Külsőképpen jó az ily gyermeknek mejjét olajjal kenegetni, flanellal dörgölgetni. Ha pedig a’ keheléshez forróság, lázzadás, a’ bőrnek