Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A kenyér

81

némi guriimit old föl. A viz elgözölög, de ott marad a gummi, s fényességet kölcsönöz a kenyérhéjnak.

A frisen sült búza és rozskenyér egybevetése, egészen hasonló körülmények közt, következő arányt mutatott:

búzakenyér, rozskenyér: víz 48 48 V2

siker 53/4 5

keményítő stb. 46 W 46%

ÍÖO 100

E szerint a kétféle kenyér mind összetételére, mind táperejére nézve hasonló; s ha különböző izét nem tekintjük, egészen mindegy, bármelyikkel élünk. Sőt a rozskenyérnek az az előnye van , hogy a búzakenyérnél tovább megtartja friseségét, s hónapokig is eláll, gyakran a nélkül, hogy egészen kiszáradna. A vestfaliai parasztok csak négyszer sütnek egész esztendőben, s más vidéken is hasonlót tapasztalunk. E sajátsága a rozskenyérnek főleg a sikertől van.

Egy hires vegytudós, Liebig, leinek a tudomány és emberiség sokat köszönhet, könnyű és jó módot ajánlott a rozs és kevert lisztből készített kenyér javítására. Oly hathatós e mód, mint a milyen ártatlan és egyszerű: tudniillik frisen készített meszes viz, a hideg viznek mészszel keverése, úgy hogy a viz meg ne zavarodjék. Öt font lisztre egy font meszes vizet számíthatni a tésztához különben venni szokott

vizen fölül. Ha fris a* kovász, valamivel kevesebb, ha ' . a . ’

ellenben régi, egy kevéssél több vizet kell vennünk.

Ez által el lesz hárítva a savanyképzödés , a kovál Kit 6

* V.