Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A föld

47

után a miket épen előadtam, most már könnyen érthetjük ennek okát.

Miből áll a gránit, ha vegytanilag vizsgáljuk ? Kovany- és timföld mellett mindig találunk abban némi kálit és nátront, de csak ritkán és kis adagban találunk meszet, keserföldet és vaséleget. Ä réteges kőzet többi sziklafajaiban ellenben bőven föltaláljuk mindezen anyagokat, a melyek, a tapasztalás szerint, annyira szükségesek, hogy a talaj termékeny legyen. Tehát bizonyos ásványi részek megléte vagy hiánya teszi a különbséget a földnemek közt, melyek egyik vagy másik sziklafajból származnak. Ha tehát a gránit elmállásából lett talajt javitni akarjuk, oly ásványi részeket kell arra szállitanunk, a melyek nincsenek meg a gránitban. A tapasztalás után indulva, mészszel javították már akkor is a gránit talaját, mikor még nem tudták tudományosan okát adni, miért teszik ezt.

Abban áll a trágyázás egész mestersége, hogy a talajnak megadjuk az abban hiányzó alkatrészeket, és pedig alkalmas időben, saját vegytani állapotban és kellő arányban. Hogy minő szolgálatot tesznek a termékeny talaj különböző alkatrészei minden tekintetben a növényi élet előmozdítására és fentartására, bővebben kifejtjük, ha majd különösen a növényekre térünk át.

Azonban föltéve, hogy minden szükséges vegytani alkatrész meg van valamely földben, a mi termékenységére szükséges: természeti körülmények és befolyások teljesen kijátszhatják a vegytan szá-