Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
Szeszes italok - III. Szesz és pálinka
152 sütik, mig külseje vörkenyes szint ölt. Evéskor újra megnedvesítik a golyókat. Ez indiánok egészen vad, merőben miveletlen emberek, a kik megvetik a földművelést. Az Orinoco távolabb lakó törzsei közt is rendes szójárás : „olyan piszkos, mint az otomakok étke “ Mig az Orinoco és Méta rendes állásukban vannak, hallal és tekenős békával élnek az otomakok. Ha azonbau a folyók kiáradnak, mig az áradat korszaka tart, megszűnik a halászat s tömérdek földet megesznek az otomakok. Gúla alakban vannak kunyhóikban fölhalmozva azagyag- golyók; s 3/4—5/4 fontnyit is megeszik e különös ételből naponként egy-egy indián, a nélkül, hogy legkevésbbé ártana egészségének. Sőt jó tápszernek tartják ez ételt az otomakok, — úgy érezvén, hogy éhöket hosszasabb időre csillapítja. Az esős korszakban különböző apró halakat, harasztgyökeret stb. is esznek ugyan : főtápszerül mindazáltal az agyagot tekintik. Hasonló szokást találunk, mint mondók , Bolivia és Peru hegyvidékein. Dr. Weddell a bo- liviai piaczokon, különösen a la pazi kereskedésben bizonyes zsíros, szürkés színű agyagot látott áruitatni pahsa név alatt. Az indiánok rendesen együtt eszik azt vidékök keserű burgonyájával (Papa amargas). Vízben megpuhitják az agyagot, s levest vagy pépes étket csinálnak abból, megsózva. Chiquisacaban, a la-pazi pahsához hasonló chaco nevű agyagfajból csokolád forma cserépdarabkákat készítenek. Utazónk előtt egy nőt em
