Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A levegő

15

más anyagok is fordulnak elő a légben, rendkívül kicsiny, számokban épen ki sem fejezhető adagokban. Ez anyagok közöl némelyek a légben képződnek, mások a föld felületéről gőzölögnek föl, mások ■ meg a tenger vizéből fejlődnek ki.

Azon anyagok közt, melyek a légben fejlenek ki, említendő különösen az ózon, meg a 1 é g- vagy s a 1 é t r o m s a v a n y.

Az ózon alkalmasint csak éleny, szokottnál felfokozottabb vegytani állapotban, mely a napsugarak, villany és némely más tényezők hatásának eredménye. Ily minőségben sokkal hatékonyabb és jóval gyorsabban vegyül más anyagokkal.

Ózon valószínűleg mindig van a körlégben, habár nagyon csekély mennyiségben. Legtisztábban találjuk télben, a begyek tetején és zivatar után, mely a levegőt megtisztitá. Ilyenkor szagát is érezzük. Attól van a légnek nagy zivatar után az a sajátságos szaga, melyet zárt teremben is érezünk, lia mesterségesen villanyosságot fejtünk ki. Ez eléggé még nem ismert anyag hihetőleg nagyobb hatással van az életre és természetre, mint eddig ki tudták mutatni.

Említők továbbá a salétrom- vagy 1 é g s a- vanyt. A közéletben választóvíz név alatt ismerjük. Csak légenyböl és élenyböl áll, a légkör eme két fő alkatrészeiből. Minden villám után, mely az égen czikázik, minden villanyszikra nyomán, mely fönn elgyul, apró adagokban vegyül az említett két elem, és salétromsavanyt állitnak elő. Mindenütt és