Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Ötödik szakasz. A' nemzö tagoknak nyavalyáiról

i88

I. Rcfz. V. Szdkafz.

ban efett ízemély’ állapottyát inkább tudós Borbéllyal, vagy ha lehet rendes Orvos Doktor Emberrel halogatás nélkül közölje, ’s Ezek által magát inkább orvofoltaí'fa.

zt a’ Vénus-betegséget másképpen Frautzunak, az-az: Frantzia nyavalyának hívják, régenten pedig Neápolitánus, vagy Olafz- betegségnek - is nevezgették; mert ugyan-is minekutánna a’ Kerefztények az új Világba, az-az: Amerikába érkezte- iiek, ott leg-elöfzör az ottan lakó Vademberekről reájok ragadtt ez undok nyavalya. Innét 1494. efztendöben Nyoltza- dik Károly Frantzia Orfzági Király, Al- phonfus ellen Oiafz-oríz ágban Neápolisnái hadakozván, leg-elsöben a’ Frantzia Táborban uralkodni kezdett e’ fertelmes nyavalya, ’s innét több Orfzágokra el-terjedtt j Magyar Orfzágban pedig tsak ezen Századba bé-fzokött.

Ez rúc Nyavalyában a’ Nemző tagoknak kolsö belső r izei öfzve dagadoznak, ki-febefednek, és ezert éjjel nappal ki-mond- hatatlan a gyötrelem, és fájdalom: Támad

II. Venus-betegség.

pedig