Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)

Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica

92

NARCOTICA.

cin van: C.nILnNOh. OCTI3 és a másik G7/.(0-val több, melyekből egy test, a colchicein hasad le ; mindkettő erősen keserű ízű, borszeszben és chloro- formban oldható, épen i'igy vízben is, a melegben jobban. Mérgező hatásúak leginkább a húsevőknél, legkevésbbó a hidegvérüeknél. Melegvérűekben col- chicin adagolása után oxydicolchicin található, a mi magában adva úgy meleg-, mint hidegvérüekre egyformán mérgezöleg és épen úgy hat, mint a coleliicin, mely utóbbi, hogy hatásos legyen, valószínű, hogy át kell alakulnia ezzé, fa miből békánál tapasztalt aránylagos hatástalansága megmagyarázható). Mérgező adagokban hűdítik a központi idegrendszert (az érzékléseket és öntudatot) és végül a légző központot; békáknál ezt görcsök előzik meg. Nagyon heves hatást gyakorol a colchicin az emésztő szervekre, midőn hányást, hasmenést okoz a gyomor és vékonybél nyák- hártyájának duzzadásával, embernél heves kólikákat, bizonyára másodlagos collapsussal. A növényevők teje, ha táplálékukban nagyobb mennyiségű colcliicumot kaptak, az emberen mérgezési tüneteket okozhat.

A lkai m a z á s a. Köszvény és rheumatizmus ellen. Hatása kétes. Mint diureticum kérdéses hatású.

Készítményei és ad agai. 1. y 77. Tinctura Colchici, 10—15 csepp pro doni, dós. maxim. sing. 2-0! pro die frO! 2. Vinum Colchici, 5—10 csepp pro dós. Dos. maxim. sing. l'O! pro die o'O!

yy U. Colchicinnm. (C^Hl9N05) úgy látszik nem vegytiszta készítmény ; sárgás-fehér, néha kristályos por; levegőn megereszkedik és barna lesz. Ize keserű. 2 r. vízben, valamint borszeszben oldató. Adag. 0,0005— 0.002 pro dós. 2 -o-szor napj. Dos. maxim. sing. O'OOb! pro die 0,01!

Ephedrinum cs psendoephedviiium (hydrochloricum) (nem hivatalos),

CH,

Nil

az Ephedra vulgáristól és más ephedra-fa jóktól; C\lLt.ClI(UlI).C ■—11

cir,

11

Mint minden aromaticus test, melynél a C csoport ^-állásban van, úgy

N=

felszívódás után, mint helybelileg (becseppentve) mydriasist okoz, a mely a dilatatornak részben körzeti, általános mérgezésnél központi izgalmán is alapszik és nem mint atropinnál a sphincter-tonus lazulásán. Figyelemre méltó még az ilynemű testek által többé-kevésbbé kifejezetten létrehozott hőemelkedés, a mi a bőr edényeinek görcse (analog a pupilla — dilatator — görcsösei) következtében csökkent hőkisugárzáson, gyakran a növekedett izomműködés által fokozott hőfejlesztésen alapszik. Épen az ephedrinnél nem eléggé kifejezett ez a hőemelkedés.